Századok – 1912

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: A török-magyar lesvetés módja 729

A TÖkÖK-MAGYAR LESVETÉS MöiJ.iA. 745 állították a leseket Fehérvár körül, s úgy várták a török vitézek zsoldját, mintha egyenest nekik hozták volna ! A zsold meg is •érkezett, s a mieink — mint a basa jelenti — 300-nál többen ütöttek ki a lesből, a kísérőket levágták s a szegény fehérvári törökök zsoldját elvitték.1 A lovagias Ali basa írja 1616-ban Budáról, hogy a böszörményi hajdúk — Borbély Ambrus és Gombos András lévén előttük járó — Temesvár alá mentek lovakat és marhát elvenni. A törökök kijöttek, de a hajdúknak »lesok volt s az lesből kiütvén, majd hatvan embörig kit levágtak, kit elevenen elvittek«.2 Az efféle jelentés a végbeliek lesvetéséről a XVII. századból annyi maradt ránk, hogy könyvet tölthetnénk meg vele. Akadt ezek között olyan is, a mely miatt a törökök mód nélkül megharagudtak. így például 1644-ben a tataiak sikerült lesvetése -annyira fölingerelte a basákat, hogy magát a szultánt kérték, engedje meg Tata teljes elpusztítását.3 Még a XVII. század végén is jó kedvvel űzik a mieink a lesvetést. S még akkor is a régi fogásokkal s a régi mód szerint vetik •és hárítják a leseket. Az 1677. év február 8-án példáúl Koháry István jelenti Esz'erházy Pálnak : »Egerhez nem messzire bé is állottunk, de az elbocsátott martalékot, minthogy semmit nem kaphatott, meg nem űzte az török s így haszontalan lőn járásunk, s a mint elmentünk, úgy is jöttünk vissza!«4 Az 1682. évben Bakács Sándor írja, hogy ő maga ment Űjvár alá »martalékban«. Dandárt is csinált, s azt távolabb lesbe állította. Aztán a vár alatt »lődözködött« és több törököt levágott. Mikor a martalék szép zsákmánynyal visszatérőben volt, a dandár megszaladt. Ezt látván, a törökök sokat közülök levágtak és elfogtak.5 Jaklin Péter kapitány írja 1686-ban, hogy a kanizsai török éjfél után egy vagy két órakor kijött, s Dobronok tájára ment rablani. A Hosszúhídnál 300 válogatott török lovas dandárt vetett. Ezt a lesben álló dandárt Jaklin Péter az alsólendvai végbeliekkel megtámadta, és »álló helyéből« kipuskáztatta«.6 Niczky Sándor 1688-ben Batthyány Ádámhoz intézett leveleiben szintén több lesvetésről ad hírt. Az egyik ily jelen-1 U. o. Szefer budai basa Molart Jánoshoz 1614 ápr. 4. 2 U. o. Ali basa Molarthoz 1616 jan. 13, Buda. 3 U. o. Relatio Johannis Dietz, Buda, 1644 ápr. 27. 4 Tört. Tár, 1903. 70—71. lap. 6 Körmendi ltr. Missiles, 1682 okt. 2. * U. o. 1686 márczius 15. Batthyány Ádámhoz. -SZÁZADOK. 1Ê12. X. FÜZET. 48