Századok – 1912

Tárcza - Történetirodalmi szemle - 722

722 táKcza. Az E. M. E. VII. VÁNDORGYŰLÉSE. Az E. M. E. mind nagyobb jelentőségre jutó vándorgyűlései közül a hetediket az idén a régi fejedelmi székhelyen, Gyulafehérvárt tartotta meg. Természetes, hogy a gyűlés színhelyének nagy emlékei túlnyomókig történeti programmot szabtak az egyesület és vendéglátó közönsége elé. Mi épen ezen pontokról emlékezünk meg. Bodrogi János Alsófehérmegye honfoglaláskori leleteiről értekezett s kimutatta, hogy a már régebb ismert marosgombási leleteken kivűl Alsófehérmegyében Miriszlón, Magyarlapádon és Gyulafehérvárt újabban számos honfoglaláskori sír került elő. Csutak Vilmos az 1704 júl. 5—12-iki fejedelemválasztó gyűlésről olvasott föl s megismertette annak általa fölfedezett teljes végzéseit. Szádeczky Béla Apafy Mihály udvartartásáról rajzolt értékes képet. Zlamál Ágoston Ötvös Ágoston történetíró működését méltatta. A történeti előadásokhoz sorolhatunk még három nagybecsű magyarázó előadást is. Az egyiket Cserni Béla tartotta a gyulafehérvári múzeumban, a hol 25 évi gyűjtőmunkája szép és gazdag eredményét mutatta be. A másikat Möller István adta a gyulafehérvári székesegyházról. Különösen két megállapítása nagyjelentőségű. Az egyik az, hogy a megkezdett restaurálási munkálatok folyamán megtalálták a Szt. István-kori teljesen kerek keresztelőkápolna alapfalait, s ezzel eldől a vitás kérdés, hogy a székesegyház mikor kezdett épülui. A másik az, hogy az általánosan Hunyady Jánosnak tulajdonított szentélyen egy 1228 körűi élt mesternek a mesterjegyei varnak, s ezzel kiderült, hogy az a templomrész a fejlett gótikának legrégibb magyarországi emléke. A harmadik előadást a Batthyány-könvvtárban Szentiványi Róbert igazgató tartotta a vándorgyűlés alkalmából rendezett kódex-könyvkötészeti és exlibris-kiállítás nagy készültségű megmagyarázásával. A Batthvaneumban legújabban egyházművészeti múzeumot is állítottak fel, mely a székesegyház kincstárának egy részéből és a gr. Majlátli Gusztáv püspök által íalusi plébániákról becserélt régi egyházi emlékek gyűjteményéből áll. A becses gyűjteményt Léstyán József magyarázta meg. — A vándorgyűlés vendégeinek egy része kirándult Zalatnára,a hol Buday Árpád egy. m. tanár «Ampelumi vonatkozások« czímen Zalatna római koráról tartott előadást s kegyeletesen emlékezett meg Reinbold Ignácz zalatnai orvosról, a ki a Zalatna-vidéki feliratok megmentésével a szaktudomány báláját érdemli ki. Az előadások emlékkönyvben jelennek meg. A SZENT ISTVÁN-TÁRSULAT tudományos és irodalmi osztálya okt. 24-én tartott ülésén Chobot Ferencz a romhányi plébánia történetéről értekezett, Velics László pedig a magyarországi jezsuiták múltját vázolta. Az IRODALOMTÖRTÉNETI TÁRSASÁG nov. 2-én tartott felolvasó-ülésén Kristóf György bemutatta Madách és Széchenyi cz. dolgozatát. Fel-