Századok – 1912

Történeti irodalom - Horváth Sándor: Még egyszer a gróf Széchényieknek a Zách-nemzetségből való származásáról. (Válasz Szabó László észrevételeire) 690

fi708 kisebb közlemények. 1. A király kanczelláriája nem tévedett; az Alexander palaeographiai declinatiója után kétségtelen, hogy az Alexandernek és nem Alexiusnak olvasandó. Az Alexius nevet nem rövidítették, hanem teljesen kiírták. Jánosunk csak 1346-ban lett gömöri, 1351 óta pedig gömöri és csongrádi főispán; 1339-ben még csak vicedapifer. Az esztergomi káptalan az 1342. évi oklevélben nem tévedett. Mert Tamás tényleg Elek (Alexius) fia. Nem tévedtem jó magam sem. Ellenben a szerző tényleg alaposan tévedett. 2. Minthogy az Ákos-nembeli Chelen fia : Sándor fia : Jánosféle és a Gyürky-leszármazás (Elek de Gyurk stb.) tényleg nem egy, hanem erősen kettéválasztva tartandó, a Szabó által felvetett ezen kérdésben nincsen mit bizonyítanom. Az általam a lehető teljes pontossággal összeállított Celenleszármazás és az idézett oklevelek alapján kétségtelen lévén, hogy Celen fia : Sándornak Tamás fia nem volt, nem kell bizonyítanom, hogy ez Gyiirkiben birtokos lett volna. 3. Azzal, hogy odavezettem szerzőt a Gyürky-levelesládához és a két 1339 júl. 20-iki oklevél keletkezését, világos tartalmát érthetően előadtam, de meg az Alexandernek palaeographiai declinatiója folytán is kétségtelen, hogy itt csak egy személyről van szó, és pedig : Sándor fia : Jánosról. 4. Az 1342. évi oklevél Tamása és az 1351. évi Tamás (egyszer Thomas filius Alexii de eadem Gurky, azután meg Thomas filius Elek) egy és ugyanazon személy. Gyiirkiben az Ákos-nembeli Sándor fia Tamás (mivel ilyen nem létezett) nem élt soha, Hanem igenis élt egy de genere Gurka (Gyurk) Elek fia Tamás. 5. Hogy a kétségtelenül azonos eredetű (Szelényi, Nyögrői) Gyürky, ezzel rokon középkori Széchényi és Péteri nevű azonos családok az Ákos-nemzetségből származnának, azt csak hamisított oklevelekkel lehetne biznoyítani ; mert nem az .akos-nemből valók ! Kik hát akkor a középkori Gyürky-Széchényi-családnak ősei ? Mert ez az a kérdés, a melyet Szabó biztossággal megmondani nem tud, és a mely tekintetben valamelyes tudásra annyira epedez ; és a mely kérdésnél jószívű emberbarátként felveti a kérdést (540. lap) : »Számot vetettem-e én (a bíráló) magammal előre, mikor alapnélküli »felfedezéseimet« megkoczkáztattam, hogy milyen útvesztöbe tévedtem ?<< Engem ne féltsen az útvesztőktől ! Csak magára vigyázzon. Nem akadtam én fenn továbbá azon, liogy az oklevelek ugyanazon személyt Gyürkynek, Széchényinek, és Péterinek is nevezik. De Szabó László volt az, a ki az Alexius és Alexander névnek egyszerű és világos, palaeographiai írásmódjába belebotlott ! Ezért