Századok – 1912

Történeti irodalom - Kutschera; Hugo Freiherr von: Die Chasaren. Ism. Scherer Ferencz 62

.71 történeti irodalom. században kiterjesztik fenhatóságukat a bolgárokra és magyarokra, továbbá a szláv törzsekre, úgy hogy hatalmuk a Kárpátokig és Orel vidékéig terjed. Majd felhagynak a nomád élettel, védelmüket zsoldosokra bízzák s ettőlfogva hanyatlik hatalmuk, míg végre utolsó királyuk, Szenacherim, megadja magátr mert nem tud ellenállni az egyesűit orosz és bizanczi seregeknek.. A II. fejezel a kazárok eredetével, lakóhelyükkel és vallási viszonyaikkal foglalkozik. A kazár nemzet valószínűleg egy északról lefelé vándorló finn nép és a török őslakosság keveredéséből keletkezett. A chakan közvetlen uralma alatt álló területet délen a Kaukázus, északon a Manücs mélyedés határolta. Fővárosuk a Kuma torkolatánál lehetett. Vallás tekintetében igen türelmesek voltak s a közöttük elterjedt három vallás hívei szépen megfértek egymás mellett. A III. fejezetben szerzőnk a tatárjárás következményeivel foglalkozik. A tatárok elől a kazárok épp úgy vándoroltak nyugat felé, mint a kúnok. Ettőlfogva a kazárok mint nemzet, eltűnnek és még csak a zsidó vallásúakat lehet felismerni. Végre a IV. fejezetet hypothesisének bizonyítására szenteli szerzőnk. Ezeket a bizonyítékokat csoportosítani és vizsgálni fogjuk majd a nélkül, hogy a mű egyéb részleteibe belemélyednénk.. A bizonyítékokat a következőképen csoportosíthatjuk : 1. A szórványos történeti adatokból megállapítható, hogy a korai középkorban a Kaspi-tenger partján zsidó királyság volt. Uralkodójuk és a lakosság nagyobb része zsidó, bár a többi felekezeteket is megtűrik. Ezek a zsidók nem Palesztinából vándoroltak oda, hanem zsidó hitre térített kazárok voltak. 2. Ha a kazár állam meg is semmisült a népvándorlás viharaiban, mégis az egyes individuumokat ismét összehozta az a vallás, mely oly élesen megkülönböztette őket környezetüktől.. Hitközségekbe verődve, ha egyebet nem is, de vallásukat ésfaji sajátságaikat átörökítették utódaikra. 3. Kazária bukása után a XI. században nagy számmal költözködnek onnan Orosz- és Lengyelországba. Főtömegük azonban csak a tatárjáráskor menekül ide. 4. Mai napig is ebben a két országban van relative a legsűrűbb zsidó lakosság, holott a történelem nem tud arról, hogy Európa nyugati részeiből bevándorlás történt volna ide. 5. A lengyel zsidók zöme nem vándorolhatott be Németországból, mi ellen az sem bizonyít, hogy ezek az északi zsidók német-zsidó jargont beszélnek. Ez egyszerűen úgy magyarázható, hogy a kisebb csoportokban bevándorló zsidóság az akkori időben teljesen német lakosságú városokban telepedett meg, sígv elnémetesedett.