Századok – 1912

Történeti irodalom - Kutschera; Hugo Freiherr von: Die Chasaren. Ism. Scherer Ferencz 62

.64 történeti irodalom. 6. Egyrészt az Orosz-, Lengyel- és Németországban lakó, másrészt a Földközi-tenger medenczéje köré elhelyezkedő zsidóság között nemzeti ellentét van. 7. Az északiak askenazim nevet viselnek, mely név a Kaukázus vidékére utal. A talmudban t. i. Askenasz olyan országot jelent, a mely a Fekete-tenger és a Kaukázus vidékén terül el. 8. Vogt Károly anthropologue szerint az északi és déli zsidóság között faji ellentét van, melyet a klimával magyarázni nem lehet. Mindenekelőtt az első fontot kell tisztáznunk, mert ezen alapszik Kutschera egész hypothesise ; hogy t. i. valóban zsidó hitre térített kazárokról van-e szó Kazáriában, vagy pedig bevándorolt szemitákról. Erre vonatkozólag szerzőnk maga nyújt támasztékot és (ellenmondásban az első pontban tett állításával) elismeri, hogy igenis nagy számmal vándoroltak a zsidók Kazáriába. így a 149. lapon, georgiai évkönyvek alapján, azt állítja, hogy már Juda bukása után vándoroltak Palesztinából zsidók a Kaukázus népeihez és hogy ez többször megismétlődött. Különösen nagy számmal vándoroltak szerinte a zsidók Herakliosz bizanczi császár idejében a Kazár-birodalomba, mert a császár kegyetlen üldözésekkel állott bosszút birodalma zsidóin azért, hogy I. Kozru (Chosroes) perzsa királyhoz csatlakoztak. Továbbá nagy volt a bevándorlás a Kazár-birodalomba I. Romanosz idejében is, ki arra kényszerítette a zsidókat, hogy vagy térjenek a kereszténységre, vagy pedig vándoroljanak ki. De nemcsak Kutschera ismeri el, hogy zsidók vándoroltak be a Kazár-birodalomba, hanem határozottan állítja ezt Massudi is : »A kazár király Hamu-er-Rasid uralkodása alatt tért át a zsidó vallásra, a mikor is a moszlim tartományokból s Rum birodalmából felesszámú zsidók özönlöttek a kazárokhoz.«1 Ezeknek alapján kimondhatjuk, hogy igenis vándoroltak be szemita zsidók Kazáriába. Nagy kérdés, csakugyan zsidó volt-e Kazáriában a lakosság nagyobb része, a mint azt Kutschera állítja. Gurdézi és Ibn-Roszteli adataiból az tűnik ki, hogy csak a király és az előkelők voltak zsidók. Ugyanezek a kazároknak két városáról tesznek említést, melynek lakosai, szerintök, csak mohamedánok. Annál fontosabb az, a mit az arab írók a kazár városok lakosairól mondanak, mivel a zsidók mindig városokban laktak. A szerzőtől idézett Bakui és Jakut arab írók a kazár városokban szintén <!sak mohammedán lakosságot említenek. Ihn Foszlan a kazár főváros lakosai között a mohamedánokat emeli ki. Isztakhri szerint Szemender városának lakosai moszlimok. 1 A Magyar Honfoglal:'s kútfői, 255. 1.