Századok – 1912

Történeti irodalom - Kutschera; Hugo Freiherr von: Die Chasaren. Ism. Scherer Ferencz 62

.62 történeti irodalom. nősen tanári és iskolai könyvtárakban van tehát helyén ez a könyv, melyet azonban mindenki tanulsággal és élvezettel olvashat el. MÁRKI SÁNDOR. Die Chasaren. Historische Studie von Hugo Freiherrn von Kutschera. Ein Nachlass. Wien. Adolf Holzhausen. 1909. 271 1. A kazárok első sorban minket, magyarokat érdekelnek, mint rokonainkat és egykori szövetségeseinket ; örömmel fogadunk tehát minden olyan munkát, mely újabb fényt vet rájuk. Nem közvetlen maga a kazár nép ragadta meg Kutschera figyelmét, s nem ennek következése ez a vaskos kötet, mert szerzőnk csak egy hypothesisének bizonyítása végett foglalkozott velük. Már Fejér György igyekezett A kozárok czímű munkájában nyomozni a kazárok maradványait. Szerinte a napkeleti kazárok megmaradtak a Kaspi-tenger partjain. A napnyugatiak közül a kabarok 889-ben a magyarokhoz csatlakoztak, későbben pedig még hét nemzetségük egyesűit a magyarokkal és telepúit le velük ebben a hazában. Kutscherának is az volt a főtörekvése, hogy nyomozza a kazárok maradványait birodalmuk fölbomlása után. Míg Fejér a kazárok maradványainak nagy részét hazánk területére hozza, addig Kutschera valamivel odább északra viszi őket, föl Lengyelországba, honnan — ha hypothesise megáll — csak mostanában szivárognak be hazánkba. Művének előszavában Kutschera felállítja azt a tételt, a melyet munkájával bizonyítani akar : »A lengyel zsidók nagyobb része nem a héberektől származik, hanem utóda egy finn-török népnek, a kazárnak, mely nép a kereszténység kezdetétől fogva a keresztes háborúk idejéig a Fekete- és Kaspi-tengerek között lakott és, azon idők történetíróinak bizonysága szerint, nagy tömegben tért a zsidó vallásra«. Mielőtt azonban hypothesisének bizonyításához fogna, szükségesnek tartja a kazárok történetét, szervezetüket, szokásaikat és életmódjukat ismertetni, mert — a mint maga mondja — a tudós körökön kívül alig van valaki, a ki tudná, hogy a középkor elején a Don és Volga partjain jól szervezett zsidó állam állt fenn. Az I. fejezet történeti áttekintést nyújt. Mivel az ókori írók a Pontus és Kaukázus vidékén sokszor említik a kumanokat, szerzőnk megállapíthatónak véli, hogy ennek a vidéknek őslakói török népek voltak. Valószínűleg ősatyái azoknak a kúnoknak, kik, a kazárokkal szemben, alárendelt helyzetben éltek, de a kazár birodalom felbomlása után rettegett névre tettek szert. A kazárok a IV. században a hún uralom alá jutnak. A VIII.