Századok – 1912

Történeti irodalom - Nyáry Albert br.: A bécsi udvar a XVIII. század végén. Ism. Márki Sándor 60

.61 történeti irodalom. pedig oly élénken, hogy könyve sok helyütt egy regény érdekességével hat. Tudományosan nem is lehet azt forrástanulmánynak nevezni, de mégis hálásak vagyunk szerző iránt, ki a napló alapján világos képet festett az 1698. évi bécsi udvari életről. Báró Nyáry annyira nem törődik az évszámokkal, hogy, a 19. lapon, elbeszélését is az évnek említése nélkül kezdi, mert fölteszi olvasóiról, hogy mindig a napló Íratásának évére, 1698-ra gondolnak. De ugyanazon oldalon egy évszám, a temesvári ütközet ideje, mindjárt sajtóhibával áll ottan : 1897, de nem 1697, hanem 1696 helyett, mert Ágost szász választó két hétig akkor ostromolta Temesvárt. A könyvnek különben nincsenek személyes magyar vonatkozásai azon az egy adaton kívül, hogy a főherczeg az ebersdorf-szigeti vadászaton 1698 januárius 3-án találkozott az erdélyi követség tagjaival, s hogy Batthyány Boldizsár grófot ismerte ; de a gróf horvát nyelven ajánlotta neki egy latin bölcsészeti értekezését. A leendő magyar király a magyar történelemből annyit tanúit, a mennyit Happeliusnak a magyar fölkelésről írt latin munkájából s a Troubles d'Hongrieből, vagy Lovina magyarázataiból tanulhatott. Lovinától legtöbbet különösen a földrajzból tanúit s erre nézve különösen becses adatok vannak a könyvben, a mely hű képet nyújt egy Habsburg-főherczeg neveltetéséről. Apróbb hibái közé tartozik, hogy egy fejezetben szól Káról}7 vallásosságáról és szórakozásairól, holott ezt a kettőt nemcsak a tárgy természeténél, hanem az anyag nagyságánál fogva is külön kellett volna választania. És az igazság rovására megy, hogy a 102. lapon Szűz Mária s a 103-on a csodatevő kép i.mádásáról beszél, vagy hogy a 107. oldalon az esteli completoriumot hálaadó misének mondja, holott délután és este nincs mise ; s ha máshonnan nem. éppen kiadójának, a Pallasnak Nagy Lexikonából is meggyőződhetett volna arról, hogy a »completorium annyi mint befejező részlet, a kath. papoktól mindennap mondandó imádságnak utolsó, 7-ik, befejező része, mely tartalmánál fogva az esti imának felel meg«. A könyv stílusának vannak ugyan fogyatkozásai s az, ismétlések is elég gyakoriak, de tartalma és előadása valóban érdekes, helyenként lebilincselő. I. Lipótot mint atyát, III. Károlyt pedig mint fiút, testvért és tanulót nagyon rokonszenvesen állítja elénk, bár nem egyszer bánt bennünket Károlynak merevsége, szertartásos magaviselete. Nyáry külön fejezetekben ismerteti az udvar politikáját, Lipót császárt és családját, az udvari életet, a vallásosságot és a szórakozásokat ; majd jellemzi a főherczeget, bemutatja környezetét, vázolja neveltetésének módját. Külö-