Századok – 1912

Értekezések - SZEGEDY REZSŐ: Az illyrismus és Gaj Lajos levelezése. - VI. közl. 662

AZ ILLYRISMUS ÉS GAJ LAJOS LEVELEZÉSE. 669 De nem elégítette ki a magyar rendeket^az illyr zavargások ellen indított vizsgálat eredménye sem : Zdencsay elmozdíttatott ugyan főispáni állásából, de megmaradt kamarai igazgatónak ; Kukuljevicsnek, ki a zágrábi jogakadémiai ifjúságnak a politi­zálást és a magyarság ellen rendezett tüntetést elnézte, le kellett mondania a kerületi iskolaigazgatóságról, de a többi illyrpárti tisztviselők megmaradtak állásukban. Ezért a rendek tovább is foglalkoznak az illyrismussal. Alkalmat szolgáltatott rá a túrmezeielc sérelme is ; kikeltek az illyr pártot támogató Haller bán, a püspök és zágrábi tiszt­viselők ellen ; csakhamar újabb zavargás híre érkezik ; decz. 9-én a megyei gyűlésen az illyr pártiak ismét fegyveresen támad­tak ellenfeleikre s a vérengzésnek csakis a katonaság közbelépése vetett véget ; a rendek a királyhoz akarnak fordulni, de a főrendek házában, hol Haller bán és Teleky László között heves vita támadt, mely személyes sértésekre és párbajra is vezetett, ellenez­ték a felirat küldését ; végre sikerűit 1844 febr. 5-én oly végzést hozni, hogy a királyt — a túrmezeiek panaszának mellőzésével — a horvátországi kicsapongások elfojtására kérik. Az alsóház azonban tovább is foglalkozik a túrmezeiek sérelmével : június 6-án mondotta Szentkirályi Mór, Pestmegye egyik követe, azt a beszédet, melyben vonatkozással Haulik püspöknek azon állí­tására, hogy Horvátországban illyrismusról komolyan nem is beszélhetni, kimutatta, hogy ott már mily erőre kapott ezen mozgalom s mily veszélylyel fenyegeti politikai törekvéseivel nemcsak Magyarországot, hanem a Habsburgok birodalmának érdekeit is. A túrmezeieknek sérelme nem nyert orvoslást ; a kormány azonban Ígérte, hogy a horvátországi tartománygyűlést rendezni fogja. Ezt a rendezést sürgették az illyrpártiak és türelmetlenül várták, mert biztosra vették, hogy a túrmezeiek nagy befolyásá­nak letörését hozza. A tartománygyűlés egybehívását 1845 szept. 23-ára tűzte ki a bán. A mult országgyűlés törvényeinek felolvas­tatása után, szept. 25-én bemutatta a legfelsőbb leiratot, mely szerint szavazati jogot a tartományi gyűlésen annak rendezése előtt csak a báni levelekkel meghívott és személyesen megjelenő egyének nyernek. Az illyrek zsivió-val fogadták a leiratot, a magyarsághoz szító párt megütközéssel ; hasztalanúl tiltakozott ily intézkedés ellen ; az illyr párt egyre csak azt hangoztatta, hogy ott, ahol írott törvény nincs, a kormányt illeti a döntés. Ezzel az intézkedéssel meg volt törve Zágrábban a köznemesség hatalma, melyet a bán a papság, tisztviselők és a kormány törek­véseit támogató egyének kezére játszhat. Az illyr párt érezte, hogy az udvar támogatja, s mind merészebb óhajokkal foglalko-

Next

/
Thumbnails
Contents