Századok – 1912

Történeti irodalom - Békefi-Emlékkönyv: Irták tanítványai. Ism. –y. –s. 614

történeti irodalom. 615 A többi dolgozat írója lehetőleg arra törekszik, hogy néhány új adattal növelje ismereteinket. Talán csak Horváth Jenő és. Görög Imre maradnak inkább az elmélkedés körében ; amaz nemzetiségeink művelődéstörténetének vizsgálatát hangsúlyozza ; emez pedig a reformkorszak előzményeiről törekszik kimutatni, hogy a meginduló átalakulás csirái messzebbre nyúlnak, mint eddig hirdették. Néhány jelenségre helyes érzékkel rámutat dolgozatának első felében ; de a Mária Terézia korának fejlődő szellemi és anyagi műveltségében még számos más adatot is találhatott volna, a melyek felfogását erősítik. Ép maga az iskolázás, a hírlapirodalom, a magyar játékszín mind hozzájárulnak — az írók ismertebb működésén kivűl — hogy a refor korszakra előkészítsék a nemzetet. Dolgozatának második felében Tessedik Sámuel pályáját ismerteti, s ez a tanulmány értékesebb fele. Két nemzetségtörténeti dolgozat írója egy-egy új adatot nyújt ; Bártfai Szabó László János kalocsai érsek származását iparkodik tisztázni, Vargha Zoltán pedig Péter Ferencz ismeretlen családkönyvét tárgyalja, rámutatván a könyv fontosságára. Domanovszky Sándor Kézai kódexének viszontagságait beszéli el, kijelölvén a nyomokat, a melyeken a további kutatás eredménynyel biztathat. Az egész könyvben csak két idegen tárgyú dolgozat van. Czakó Ambró Bresciai Arnold és Abelard kapcsolatáról értekezik, rámutatván a külföldi irodalom idevonatkozó legfontosabb forrásmunkái révén Abelard ethikai elveire, a melyeket Arnold alkalmazni törekedett. Fógel József Hasisteini Lobkovic Bohuslav magyarországi tartózkodásáról mond el igen érdekes adatokat. Ez a híres cseh humanista 1502 tavaszától a következő év őszéig tartózkodott Budán, barátságot kötve az itt élő magyar humanistákkal. Mellesleg megemlítjük, a mi — úgy látjuk — az író figyelmét kikerülte, hogy a híres karlsbadi forrást is ő énekelte meg az ottani emlékkőre vésett distichonokban, a melyeket Kazinczy, Szemere, Vörösmarty s legutoljára Arany János is lefordított magyarra. Ennek az emlékversnek a történetét s külföldi nyelvekre fordítását méltatja a Felső-magyarországi Minerva 1830. évfolyamában. Iványi Béla András brassai deák lefejeztetése Eperjesen 1515-ben czímű dolgozatával a XVI, századbeli büntetőjoghoz szolgáltat érdekes adatot, Nagy Béni pedig az 1552-diki egri ostromot tárgyalja, igen alapos szemlét tartva Eger várának belső felszerelésén. Závodszky Levente Sztrányay contra Pongrácz czímmel tanulságos kurucz történetet beszél el : mikép kerül Sztrányay Pongrácz fogságába, mikép egyezkedik ki vele s mikép fordúl később ellene úgy, hogy Pongrácz minden vagyona veszélyben forog, míg