Századok – 1912

Történeti irodalom - Békefi-Emlékkönyv: Irták tanítványai. Ism. –y. –s. 614

€16 történeti irodalom. 624 aztán utoljára bizonyos zálog fejében Sztrányay megszünteti a Pongrácz gr. elleni pőrét. Molnár István a homonnai várkastély keletkezését, XVII. századbeli történetét tárgyalja, függelékül adva a dolgozathoz Homonna urainak nemzedékrendi táblázatát, a melyen első pillantásra szembetűnik egy — valószínűleg csak — nyomdahiba : Andrássy Gyula felesége t. i. nem gr. Kendi, hanem Kendefiy Katalin volt. Kiss István II. Rákóczi Ferencz erdélyi hadi élelmező bizottsága működését vázolja a radványi levéltár adatai nyomán, rámutatva a sok akadályra, a melylyel a fejedelemnek s élelmező bizottságának küzdenie kellett. Holub József Istvánffy Pál életrajzát adja legtöbbnyire új adatok alapján ; dolgozata egészben véve egyike a könyv legértékesebb darabjainak. Világosan látjuk belőle, hogy Istvánffy nemcsak érdemes írója korának, hanem mint a királynak hű és odaadó tanácsosa is figyelemre méltó. Buday Károly Fesslernek a magyar művelődéstörténelemben kifejtett működését méltatja, kiemelvén a viszontagságos életű tudós legfőbb érdemeit, a melyeket a vallás és tanítás, alkotmány, igazságszolgáltatás és közgazdaság fejlődésének vizsgálásával szerzett. Buday nem ereszkedik részletekbe, de néhány nagy vonással ügyesen elénk állítja az úttörő műveltségtörténetírót. Békefi tanítványainak lelkes seregéhez két nőíró is sorakozik : Balogh Margit és Relkovic Néda. Mind a kettő oly tárgyat választott, a melylyel csak a komoly hivatást érző női elme foglalkozhatik. Amaz a dunai hajózás történetéhez szed össze néhány becses adatot ; emez az újbányái városi életet rajzolja az 1664. évi török pusztítás után. Mindkét dolgozat becsületére válik írójának ; az adatok oly gazdagságát ölelik fel, a mely nemcsak szorgalomról, hanem rátermettségről is tanúskodik. Danninger József általánosságban szól a középkori városi életről, különösen a czéhekről, nagyrészt jól ismert oldalát szellőztetvén feladatának. Ellenben Czobor Alfréd Hazánk és a krakói egyetem bíráskodási jogától annál érdekesebb és tanulságosabb adatokat mond el : mikép törekedett a krakói egyetem bíráskodni a XV. század folyamán magyar polgárok fölött, kik voltak az ítélet közegei, s mikép lépett közbe a magyar király, hogy e jogbitorlást megszüntesse. Divéky Adorján a lengyel nemzeti életre tett magyar hatásokat vizsgálja a XV. és XVI. század történetében, kiterjeszkedve a rokosz értelmének és származásának magyarázatára. Hóman Bálint a szent István korabeli társadalmi osztályok képződését fejtegeti, talán a kelleténél jobban ízekre szedve az alakulófélben levő magyar társadalmat. Mert, hogy csak egyet említsünk, az akkori nemesség nem a későbbinek őse volna, bajos tagadni ; magának az írónak az előadása is e mellett szól, noha tiltakozik a föltevés ellen is.