Századok – 1912

Kisebb könyvismertetések - Csiple Sándor: A mármarosi püspökség kérdése 556

556 tárcza. Szabó Adorján érdekes adalékot közöl II. Rákóczi Ferencz udvartartásához [Tört. közlemények Abauj-Torna vmegye és Kassa múltjából. 1912. I. sz.]. Dr. Szabó Márton gazdasági okok alapján fejtegeti a szabadságharczot előidéző eseményeket. Tárgyalván az akadályokat, a melyekkel a haladóknak meg kellett küzdeniök, a pesti márcz. 15-ének érdemeire tér át s főképpen azt a józanságot emeli ki, a mely a magyarságot minden nagy európai mozgalomban való részvételekor jellemezte. (Debreczeni gymn. értesítője, 1911/12.) Szőgyi Gusztáv Francziaország követeinek (1799) Rastadtban történt meggyilkoltatását vizsgálja. Magát az eseményt, a tettesekről szóló versiókat részletesen elmondja ugyan és Spahn, gráczi egyetemi tanár erről szóló tanulmányát is bőven ismerteti, a kérdést azonban teljesen megoldatlanul hagyja. Még a szerző véleményét sem tudjuk e dolgozatból kivenni. (Zsolnai reálisk. értesítője, 1911/12.) Tliúry Zsigmond a szombatosok 15 énekes kódexét ismerteti. A mű többi része, még 45 kódex leírása, különlenyomatban jelent meg. A XVI— XVII. század énekköltészetének teljesebb megismerésére igen fontos ez énekek ismerete. (Mezőtúri gymn. értesítője, 1911/12.) Wagner Lajos a tavaszszal elhunyt érdemes írónak és jó tanárnak, Helmár Ágostnak életrajzi adataival kapcsolatban részletesen megemlékezik annak három na,gyobb tanulmányáról : Bonfiniusnak mint történetírónak jellemzése és műve kútfőinek kimutatása s bírálati méltatása, Heltai Gáspár Magyar krónikája, A magyar zsidótörvények az Árpádkorszakban. [A pozsonyi áll. főreálisk. 1911—12. értesítőjében.] * * * Bálint Ernő : A királyi trón betöltésének módja Magyarországon. Budapest, 1912. — Jónevű írók munkáit követve gyűjtötte össze a kérdésre vonatkozó adatokat, a melyek nagyobbára már általánosan tisztázottaknak tekinthetők. Összefoglalása értelmes és könnyen áttekinthető ; de hasznosabb dolgot cselekedett volna, ha csak egy kisebb korszakot ölel fel s ott aztán a kútforrásokban elmélyedve — a kérdés homályosabb részeit próbálta volna jobban megvilágítani. Cziple Sándor : A mármarosi püspökség kérdése. Budapest, 1912. Az erdélyi románság története annyira szoros összefüggésben van egyházának történetével, hogy az, a ki az erdélyi román egyház történetével foglalkozik, tulajdonképpen a román nép történetét irja meg. Cziple Sándor, a ki maga is mármarosi születésű, a fenti czim alatt röviden összefoglalja a mármarosi román nép történetét a legrégibb időktől egész a Rómával való unióig, a XVIII-ik sz. elejéig. Legnagyobb érdeme a »doktori értekezésnek« a könyv felét kitevő okmánytár, mely magában foglalja a szorgalmas szerző által nagy fáradsággal kiböngészett és a mármarosi megyei levéltárakból napfényre hozott okmányokat.