Századok – 1912

Tárcza - Történetirodalmi szemle - 548

tárcza. 555 Ratiu János a balázsfalvai gör. katli. Szent-Vazul rend történetével foglalkozik a balázsfalvai gör. kath. érseki főgymnasium ez évi értesítőjében. Tekintve, hogy ez a rend a XVIII-ik században és a XIX-ik század elején a román nép életében jelentős kulturális missziót töltött be, a szerző hasznos dolgot cselekszik, ha Ígérete szerint értekezését szélesebb alapokra fektetve, eredeti okmányokkal támogatva legközelebb könyvalakban is ki fogja adni. Akkor majd terjedelmesebben szólunk róla. Sallay Géza Döbrentei életét ismerteti egészen 1830-ig. Felöleli Döbrenteinek minden munkáját s ebben a keretben mutatja be annak páratlan szorgalmát, a melyet Toldy óta csak újabban kezdenek értékelni. Ez a dolgozat az első nagyobb Döbrentei-életrajz. (Mármarosszigeti gymn. értesítője. 1911/12.) Schöner Ferencz Bercsényi Miklós titkárát kiemeli abból az alárendelt szerepből, a melyet neki mint a »Bercsényi házassága« szerzőjének az irodalomtörténet juttatott. Kőszeghy eddig mint a gongorismus egyszerű követője, Gyöngyösy utánzója szerepelt ; a szerző szerint azonban sok tekintetben, úgy a leírás élénkségében, a jellemzés erejében, mint a verselés könnyedségében is méltán Gyöngyösy mellé állítható. (Budapest X. ker. gymn. értesítője, 1911/12.) Dr. Schwicker Brúnó Abesszínia földjéről, népéről, történetéről, vallási, kulturális és gazdasági viszonyairól ír mozaikszerűen, eléggé rendszertelenül, de érdekesen. (Budapesti V. ker. reálisk. értesítője, 1911/12.) "iii6 Nándor folytatólag közli a Batthyány berezegek körmendi levéltárában talált és Szlavóniát érintő leveleket, melyek legnagyobbrészt a XVI. század első évtizedéből valók : II. Ulászló király megbízza kincstárosát, Batthyány Benedeket, ez pedig a szlavóniai dictatorokat, Batthyány Boldizsárt és Tompa Mihályt, a hadi illetékeknek a szlavóniai birtokosoktól való behajtásával ; hasonló megbízatásokat nyernek Csáktornyai János és Kanizsay György bánok ; egyes levelek illetményeket utalványoznak ; egyben pedig korholja a király a szlavóniai rendeket a hadi illeték hanyag befizetése miatt. (Vjesnik kr. hrvatsko-slavonsko-dalmatinskoga zemaljskoga arkiva, XIV. évf. 1. és 2. f. 43—59. 1.). Strohal B. rövidke czikkben hozzászól a sokat vitatott kérdéshez, hogy mily irást haszháltak a szláv apostolok : Cyrill és Method és melyik a régibb irás, a glagolit-e vagy pedig az ú. n. cyrill-e. Érvel a glagolit mellett ; ezt használták szerinte Cyrill és Method, ez a régibb ; mert : a) a horvátság közvetlenül a szláv apostolok tanítványaitól vette át és kizárólag s megszakítatlanul ezt használta a szláv liturgikus könyvekben ; b) a pannóniai és morvaországi reánk maradt irat mind glagolit, c) a Cyrill irás Simeon bolgár fejedelem udvarában keletkezett és a görög Írásjegyekhez való közeledés törekvését árulja el; d) mennél régibb a Cyrill irás, annál közelebb áll a glagolithoz. — Ily állítások bizonyítást is igényelnének ! (Vjesnik kr. hrv.-slav.-dalm. zem. arkiva XIV. 1—2.). 36*