Századok – 1912

Tárcza - Történetirodalmi szemle - 548

550 tárcza. adatok nem igen állanak rendelkezésére, ezért csak gazdag forrástanulmányon alapuló combinatiókat nyújthat, élénken éreztetve, mennyit kellett ezen érsekségnek a nyugat-római birodalom bukása, a délszlávság viszályai, az avarok támadásai s a nyugati és keleti egyház versengése folytán szenvednie a XI. századig. A szerző az értekezés folytatását igéri. (Vjesnik kr. hrvatsko-slavonsko-dalmatinskoga zemaljskoga arkiva, XIV. évf. 1. és 2. f. 1—42. 1.). Horn Emil a Polybiblion (Revue Bibliographique Universelle. Paris, 1912.) juniusi számában meleg hangon emlékezik meg Borovszky Samuról és Mika Sándorról, nevezetesebb munkáikat is megnevezve. Hasonló megemlékezést olvasunk ugyanott Vécsey Tamásról, mint a római jog kiváló művelőjéről. Horváth Ádám, »A szentírás igazmondása« körűi újabban támadt gazdag irodalmat vizsgálja és minden oldalról megvilágítani igyekszik a történelem és a biblia viszonyát. Lagrange-al úgy egészben véve egyetértően arra a megállapodásra jut, hogy a természettudományok körébe eső részletek magyarázatára is a történeti exegezis a legajánlatosabb, mert ez az igazi értelmet keresi, a mit az író gondolt s nem akarja a mai tudásunkat beleolvasni, a mai természettudományt belemagyarázni a szentírásba. [A pannonhalmi főapátsági főiskola 1911—12. évkönyve.] Horvát Rezsó dr. egy Varasdban őrzött korabeli jegyzőkönyv alapján (»Liber fassionum« 103. és 104.) közli az 1588 febr. 21-ére Varasdra egybehívott horvát gyűlés tagjainak névsorát a szállást adó gazdák jegyzékével. Az adalék fontos : Sisié Nándor u. is »Povjest Hrvatska« cz. művében (II. k. 167. 1.) azt hirdette, hogy a horvát szabad városok : Varasd, Zágráb és Kőrös csak 1608-tól kezdve küldenek követeket a horvát gyűlésre ; ezzel szemben ezen jegyzék arról tanúskodik, hogy már áz 1588-i varasdi gyűlésre Zágráb és Kőrös polgárai is küldöttek volt követeket. (Vjesnik kr. hrv.-slav.-dalmatinskoga zemaljskoga arkiva, XIV. évf. 1—2. f. 102— 104. 1.). — U. o. [105.]. Horvát Rezsó dr. a »Prothocollum magistratuale liberae et regiae civitatis Varasdiensis pro anno 1592—1602« (64. 1.) alapján igazolja Klaió Vjekoszlavnak a Vramac Antal krónikájáról írt ismertetésében hangoztatott feltevést, mely szerint Vramac A. kanonok nős volt. A jegyzőkönyv Vramac kanonok nejére vonatkozólag több adatot tár fel: 1. neve Lucia volt, 2. 1588-ban elhunyt férjét túlélte ; 3. férjhez ment Tollinger Farkashoz, 4. második férje török rabságba esett. — U. o. [113—114.]. Horvát Rezsó dr. a horvát országos levéltár »Acta neoacquisita«-i alapján ismerteti a varasdi ferenczrendiek viszályát Ungnad Kristóf báróval, kinek atyja, János, 1559-ben elvette a rend két faluját, Felső- és Alsó-Kocsánt, és ezeket fia az 1569-i pozsonyi országgyűlés határozata és a királynak felhívása ellenére sem adta vissza ; az ügyet az 1572-i pozsonyi országgyűlés újra tárgyalja és a bán s a zágrábi püspök felhívást nyernek, hogy fegyveres erővel is érvényesítsék a rend jogos igényeit. — U. o. [92—101.]. Horvát Rezső dr. ismerteti a polémiát,