Századok – 1912

Történeti irodalom - Bártfai Szabó László: Észrevételek Horváth Sándor bírálatára 531

történeti irodalom. 537 Végső eredményűi a fentieket egyetlen tételbe foglalom össze : jontos érvek szólnak a mellett, hogy a Széchényi-család már 1629 előtt is nemes volt, s az eddig előkerült adatok csak azt bizonyít ják, hogy ez így is van. Alúlirottnak tudományos meggyőződése az, hogy a jövőben még előkerülő adatok e tételt igazolni fogják. A munka több helyén, úgy itt is kijelentem, hogy a kérdést minden részletében igazolva, pontról-pontra kidolgozva nem látom, a minek oka az ilyenféle kutatások elé gördülő akadályokban keresendő, — de a megoldást a maga egészében elfogadhatónak tartom. Az ismertetésből viszont kitűnik, hogy Horváth sem az alúlirt által követett s az imént röviden vázolt eljárási módot nem helyesli, sem az elért ezélt nem tartja kívánatosnak. Hogy hogyan juthatna ő helyesebb czélhoz ? — azt a sejtelmesség leplébe burkolózva elhallgatja. Az oklevelekben és más hiteles adatokban foglalt tényeket nem igyekezik megczáfolni, hanem szembeállítja azokkal az ő egyéni nézetét. Már pedig a miként a szerző hiába állítaná a fenti tételek egyikét vagy másikát az oklevelek és adatok pótlására : azonképpen kell, hogy a bíráló nézete se jöhessen tekintetbe a megfelelő bizonyító anyag nélkül. Hogy a bírálatban nem kereshetünk a kérdésről megállapodott véleményt se, az mutatja, hogy egy helyen (379.1.) kijelenti, hogy a két oklevél (a köznemesi és grófi) ellentéte nem bizonyít semmit, de a végén (386. 1.) mégis Nagy Iván és Fraknói Vilmos nézetéhez csatlakozik, — a kik egyoldalúan az 1629-iki nemesítést fogadták el mérvadónak. Már pedig a kérdés fontossága megkívánja, hogy világosan lássunk ez ügyben. Én tehát arra a kötelességtudásra hivatkozva, a melylvel a történeti igazságnak mindnyájan tartozunk, kérdem Horváth Sándort : van-e egyetlen hitelt érdemlő adata, oklevele vagy emléke, a melylvel az általam éveken át összegyűjtött anyagban foglalt tényeket megczáfolni tudja, vagy ilyeneket a jövőben szándékozik-e bemutatni ? Bizonyítsa be : 1. hogy a család 1629 előtt valóban jobbágysorban élt, 2. hogv nem Szécsénykén, hanem máshol lakott, 3. hogy Széchényi Mihály veszprémi kapitány nem tartozott Széchényi György gróf családjához. A bírálat kifogásaira általában az a feleletem, hogy a származás legkorábbi kérdéseinek megoldásánál minden segédeszközt felhasználtam. Alapúi főleg a birtokjog szolgált, mert hiszen lehetetlen feltenni, hogy a 10—20 évi időközökben ugyanazon helyen birtokos Széchényiek, Gvürkyek ne volnának rokonai egymásnak, s hogy a hasonló rövid időközben előforduló »ugyanazon keresztnevet« viselők személye nem azonos. Azt azonban e helyen is hangsúlyozom, hogy a hol a leszármazást apáról fiúra nem lehet kétségtelenül kimutatni, a szövegben mindig világosan megmondom. SZÁZADOK. 1911. VII. FÜZET. 35