Századok – 1912

Értekezések - SZEGEDY REZSŐ: Az illyrismus és Gaj Lajos levelezése. - IV. közl. 505

512 dr. szegedy rezső. Gaj szinte észrevétlenül tette ezt a helyesírást a lapokban uralkodóvá, a mennyiben az I. évfolyam 28. számától kezdve a munkatársak beleegyezésével mind sűrűbben ebben közölte czikkeiket, s 1836-tól kezdve, mikor Gaj lapjai is felvették a illyr czímet, ezt a helyesírást nevezik illyr orthographiának. Hívei most már ennek általánosítására törekednek. Agjics Kajo, vukovári hitoktató, ki a régi családnevekben a ch-t még meg szeretné tartani, 1836-ban írt leveleiben megígéri, hogy hévvel fogja szorgalmazni az illyr helyesírás elterjedését ; óhajtja, hogy az iskolákban ismertessék ; Szlavóniában könnyen fog terjedni, legfeljebb öreg urak fognak a régihez ragaszkodni ; de szorgalmazzák Dalmácziában is ; ki kellene eszközölni, hogy a censura horvát könyvekben csak ezt engedélyezze. »Fontos ügy ez — így kiált fel — mert szabadulnunk kell a magyar hatástól. Ha a régihez ragaszkodunk, utóvégre még magyarokká leszünk !« Ne elégedjünk meg az illyr helyesírással, hanem szerkeszszünk illyr naptárakat és térképeket is, nehogy lelkes horvát ember utazás alkalmával kénytelen legyen német vagy magyar térképet használni. November 29-i levelében méltatlankodik azon, hogy eddig még mi sem történt az új helyesírásnak az iskolákban való ismertetése érdekében.1 A Danica II. évfolyamában már csak ezzel a helyesírással találkozunk s mikor Gaj ezen évfolyam eredményeire visszatekint, az illyr helyesírás behozatalát is említi, melyről a nagy Safarik úgy nyilatkozott, hogy rövidség s egyszerűség tekintetében nemcsak az idegen, hanem az összes szláv írásmódokat is fölülmúlja.2 Egy másik nevezetes érdeme Gajnak az egységes délszláv irodalmi nyelv megalkotása, illetve elterjesztése. A Danica koráig a horvát írók táj szólásukban írtak; de már Gaj fellépése előtt is többen, mint pl. Vrhovac püspök, Sporer-Matics, érzik és hangoztatják az egységes délszláv irodalmi nyelv szükségességét. Kollár János is azon fáradozott, hogy a tót és cseh irodalmi nyelv egy legyen ; ez sarkalta Gajt arra, hogy a Sporer-Maticstól hallott gondolatot megvalósítsa és már egyetemi hallgató korában megírja (1830-ban) Über die Vereinigung der in den altilirschen Distrikten wohnenden Slaven zu einer Büchersprache cz. művét. Ezen gondolattal foglalkozik Derkos is Genius patriae cz. röpiratában (1832) : a megalkotandó 1 Ugyanott 1—6, levél. 2 így nyilatkozott a Casopis Ceskoga Muzeuma cz. folyóiratban (1835. II. 228) s ismételte nyilatkozatát, mikor Babukics Alajos illyr nyelvtanáról írt (ugyanott 1837. I. 125.), továbbá az Ost und W estben* (1838. 17.)