Századok – 1912

Értekezések - SZEGEDY REZSŐ: Az illyrismus és Gaj Lajos levelezése. - IV. közl. 505

az illyrismus és gaj lajos levelezése. 513 egységes irodalmi nyelv, mely nélkül délszláv önálló kultúra nem fejlődhetik, legyen a folyóiratok, a műköltészet, a tudomány nyelve ; csoportosítsa az értelmiséget nyelv tekintetében egy táborba, a nép is ezt sajátítsa el az iskolában. Fellendítené az egységes irodalmi nyelv az irodalmat is, hiszen akkor egy-egy könyv vagy folyóirat sokkal több olvasóra számíthat, mintha csak egy-egy vidék táj szólásában van írva. Ily egyesüléssel könynyebben óvhatni meg a délszláv kultúrát idegen hatásoktól is. Megalkotását Derkos úgy gondolja, hogy arra hivatott bizottság vesse ki első sorban a nyelvjárásokból az idegen, a dalmátból az olasz, a krajnaiból a német, a horvátból a magyar, a boszniai, a szlavóniai és szerb nyelvből a török szókat s pótolja ezeket egy másik nyelvjárásból vett eredeti, vagy a szláv nyelvek szellemében alkotott új szókkal ; a dialektusok grammatikájában mutatkozó eltéréseket egyenlítse ki és írja meg az így megalkotott irodalmi nyelvnek grammatikáját. Mikor Gaj lapjai megindulnak, Gaj a nyelv dolgában is ép oly türelmet tanúsít, mint a helyesírásban. Safarik említett levele ezt dicséretesnek mondja s azt tartja, hogy 50—100 év múlva majd kifejlődik az egységes irodalmi nyelv.1 — Ily terminus azonban nem Gaj temperamentumához való ; megtalálja ő a módot, hogy minden rázkódtatás nélkül rövid idő alatt végrehajtsa azt, a mi elődeinek nem sikerűit. A délszláv nyelvben 3 fődialektust különböztetünk meg ; ezeket a magyar mi ? kérdő névmásnak megfelelő szavuk : kaj ? cal stol szerint fcű^'-szólásnak, ca-szólásnak és sío-szólásnak nevezik. A ca-szólásnak egykori területe Isztria, a horvát tengerpart, Dalmáczia és szigetei s Boszniának Dalmácziával határos része, de csak Isztriában, a horvát tengerparton és néhány dalmát szigeten tartotta fenn magát, míg Dalmácziában és Boszniában a Йо-szólás kiszorította ; a kaj-szólást csak Yarasd, Belovár, Kőrös és Zágráb megyében beszélik, míg a többi délszlávok lakta vidékeken : Dél-Magyarországban, Krajnában, Szlavóniában, Szerbiában, Boszniában, Dalmácziában és Montenegróban a sío-szólás az uralkodó nyelvjárás. Tehát ez a legelterjedtebb ; ezt használták a régi dalmát és főleg ragúzai írók, ezt használta Kacsics Razgovorjáhan és Draskovics János a Disertatio ili Razgovor czímű röpiratában. Az illyrismus vezetői nagyrészt a kaj-szó'ás vidékéről valók ; ezt beszélte maga Gaj Lajos is; lapjai I. évfolyamának czikkei is nagyrészt ezen tájszólásban vannak írva. Lapjaiban az irodalmi nyelv kérdését is oly módon igyek-1 Pisma . .. 192. levél.