Századok – 1912

Értekezések - SZEGEDY REZSŐ: Az illyrismus és Gaj Lajos levelezése. - IV. közl. 505

az illyrismus és gaj lajos levelezése. 509 lenek s oly férfiút is, minő Karadzsics Vuk, a szerb nyelv- és történettudomány megalapítója, folyton gáncsolnak.1 — Ezen levélnek első felét egészen a cirilicáról szóló részig közölte Gaj a Danicáh&n.2 Ugyanezen időben ír Gajnak a cirilica általánosítása érdekében Tököli Szava, a budapesti Tökölianum alapítója, 1835 jan. 28-án Aradról ; kiemeli, bogy a szlávok nagyobb része használja a cirilicát ; még a római egyházhoz tartozók is alkalmazták, így egy minorita 1708-ban Paduában megjelent könyvében, azután az Officium Rakoczianum írója és a XVIII. század végén egy nasici kvardián. Helytelen eljárás volt a római katholikus délszláv papok részéről a latinica behozatala, a mikor a szlávok -nak megvolt a maguk eredeti írásuk, mely nyelvüknek minden hangját szabatosan jelölte ; a nagy Dobrowsky is észrevette a cirilicának nagy előnyét a latinica felett és szláv grammatikáiban a sajátos szláv hangok jelölésére akkor is, ha latinicával írt, ciril jegyeket használt, így а ОК, Ш, Ш, Ч jegyeket. Minden nép szívósan ragaszkodik a maga írásmódjához, csak épen a katholikus szlávok fogadtak el idegent.3 — A levelet Gaj nem közölte a Danicában, mert maga sem volt híve a cirilicának. Safarik tanácsát mindenben híven követte : szórványosan kezdett czikkeket közölni az új helyesírásban ; az első Mihanovics Antal Ljcpa na sa domovina . . . kezdetű dala, mely horvát nemzeti himnuszszá lett. Majd maga is értekezik ezen helyesírásról, a hozzá intézett levelekből pedig közölte a Danicá ban azt, a mit bármely olvasójának elidegenítése nélkül közölhetett. A maga czikkében 4 a délszláv népek helyesírása történetének áttekintését nyújtja és bírálja a használatos írásmódokat : a délszlávok ősei részben a cirilicát, részben a glagolicát használták ; amazt megtartották a görög keletiek, emezt kiszorította a katholikusoknál a latinica ; de a latin nyelvben elő nem forduló hangok jelölésére az egyes vidékeken más és más jegyek terjedtek el, és pedig többnyire más népek írásmódjából átvettek ; ezekben minden egyes vidék a vele érintkező nép írásmódját követte. Az eljárás hibás volt, egyrészt azért, mert az idegen példára egy mássalhangzó jelölésére kétjegyű betű szolgált, másrészt meg teljesen felesleges jegyeket is használtak. Helyesebb eljárást már régebben is megkísérlettek és a cseh példát követték a diakritikus jelek alkalmazásában ; így tett Vitezovics Pál lovag és Vrhovac Miksa püspök. 1 Ugyanott 242. levél. 2 I. 5. sz. 3 Ugyanott 238. levél. 4 Danicá I. 10—12. sz.