Századok – 1912

Értekezések - SZEGEDY REZSŐ: Az illyrismus és Gaj Lajos levelezése. - IV. közl. 505

510 dr. szegedy rezső. Teljesen felesleges jegy az y, melyet Petretics Péter zágrábi püspök (Pázmány tanítványa) kezdett használni, ugyancsak ő terjesztette el a sz jegyet azon hang jelölésére, melyre minden »európai« nép (a magyar »ázsiai«) s-t használ ; a dalmát írók helyes nyomokon jártak, mikor a kétjegyű cs, cz, sch, sh, zs és a teljesen felesleges x jegyeket kerülték és a ç, с, с, s, z jegyekkel pótolták. A cz jegy használatának nincs egyéb magyarázata, mint a magyar hibás írásmód átvétele ; csupán magyar írás utánzása a gy, ly, ny, ty jegyek használata, melyek a gj, Ij, nj és tj jegyekkel helyettesíthetők ; ezekben a kétjegyű betű indokolt, hiszen a velük jelölt hang sok délszláv tájszólásban j- vagy tiszta j is. Inkább rokon nép írásmódját kell követni, mintsem idegenét, inkább a csehet, mintsem a németet ; de legkevésbbé követendő a magyar írás, hiszen ezzel az Európába csak későn betelepedett ázsiai néppel a szlávság semmiféle rokonságban nincs. A latin jegyekkel író délszlávoknak a latin nyelvben elő nem forduló, azaz sajátos délszláv hangok jelölésére a következő jegyeket ajánlja : c, S, l, dj, gj, lj,r nj, tj. Mint láthatjuk, Gaj itt már Safarik tanácsához alkalmazkodva módosította eredeti tervezetét és itt egyúttal kiélesítette a magyar hatás ellen való küzdelmet. — Stoos Pál szónoki hévvel megírt czikkben magasztalja ezt a helyesírást, mely a délszlávok egyesítését elő fogja mozdítani.1 A Danica I. évfolyama 22. számához csatolt Oglasba.n már az x és y teljes elvetését igéri. Gaj értekezésére vonatkozik Berlics Alajos cikke,2

mely azt kívánja, hogy az egyesülés érdekében a szerbek is fogadják el a Gaj-féle latinicát ; ha ez nem érhető el, akkor fogadják el a római katholikus délszlávok is a cirilicát ; ő ugyan jobbnak találja a latinicát, de az egyesülés érdekében áldozatot is hajlandó hozni. Berlics czikkére válaszol Babukics Alajos : 3

elismeri, hogy az egyesülés a legfontosabb feladat, de a cirilica általánosítása nehézségekkel is jár, a szerbek jobban ismerik a latinicát, mint a római katholikusok a cirilicát s mégis annyira ragaszkodnak írásmódjukhoz, hogy horvát költők műveit is, mint a dalmát Gundulics Osmanját és Reljkovics Satirját ciril betűkkel nyomatják. Újabb időben azonban a cirilica ismerete a nyugati egyházhoz tartozó szlávoknál is terjed, különösen a nyelvtudósok utalva is vannak rá. Ily körülmények között a szerbeknek a latinicát is, a horvátoknak pedig a cirilicát is kell ismer-1 Danica I. 13. sz. 2 Danica I. 31. sz. 3 Ugyanott 31—32. sz.