Századok – 1912

Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume a XV. században. 169 - V. közl. 489

fiume a xv. században. 501 Donadovichnak nevezett bíróról pedig tudjuk, hogy az anconai Calleli Donátnak volt a fia, tehát származására nézve olasz. A káptalan papjai között azonban csakis horvát nevűeket találunk. A főesperes 1445-ön túl Micholich János ; plébános 1457-ig Cresolich Gáspár, utána Vidazich Sándor. Kanonokok ez időben : Scolich Vida, Lepanich Máté, Visignich Antal, Suselich János, Melcherich Vida, Vidotich Máté, Cersatich Vid. Papok : Ivanulich István, Staraz Ambrus, Repeglich Antal stb.1 A papok nem is igen lehettek mások, mint horvátok. Mert a fiumei székesegyház és káptalan liturgiái nyelve akkor még szláv volt, glagolit betűvetéssel. Tudjuk pl. hogy 1443-ban az isztriai Barbana helység plébánosa, Orbán pap, a fiumei székesegyháznak egy szláv nyelven (»sclabonica lingua«) írt breviáriumot hagyományozott, melyet a káptalan el is fogadott s el is küldte érte Scolich Vida kanonokot, hogy az elhúnyt pap hagyatékát a községtől átvegye.2 A szűz Máriáról nevezett főtemplomnak 1457-ből fennmaradt teljes leltárában 7 »jó«, 3 »régi« (viseltes) és 1 »latin<< misekönyv (missale) szerepel. Tehát latin misekönyv csak egy van — mutatóban —, s a többi után külön van felsorolva.3 A fiumei papok, lia mint írástudók világi ügyekben okmányokat állítanak ki, ugyancsak a szláv nyelvet használják. Susselich János kanonok András íjjártó (balistarius) végrendeletét 1453-ban bin sclabonico« írja meg.4 A papok a gondjaikra bízott gyermekeket is e nyelvre és írásra tanítják. Egy 1437-ből fennmaradt szerződés értelmében egy Zorich István nevű bihácsi ember (de »Bichchia« = Bisce = Bihács) fiát Fiúméba adja nevelőbe Visignich Antal kanonokhoz évi 16 líra kosztpénz mellett oly kikötéssel, hogy a kanonok ezért köteles a fiút nemcsak teljesen eltartani és saját fia gyanánt felnevelni, hanem még >>jól és szorgalmasan tanítani a szláv betűvetésre. «8 Bizonyos az, hogy a város földhöz kötött alsó rétege, — a falakon kívül eső egész terület (a »campagnák«) népe, — az alközségek szőlőgazdái, földmívelői és állattenyésztői horvát nyelvjárást beszéltek, a mely napjainkig fenmaradt az alközségek lakosságánál. A fiumei kerület akkor is használt és többnyire ma is dívó dűlőnevei mind horvát eredetűek. így : Dolaz (völgyecske) ; Braida (brajda = szőlőlugas) ; Plasse (plasica = gyep, 1 L. C. 413, 307, 593, 155, 1437. XII/6, 295, 387, 659, 302, 363, 601. 1. 2 L. C. 155. 1. 3 L. C. 634. 1. 4 L. C. 496. 1. 6 »ipsum bene et diligenter docere literam sclabonicam et gubernare tanquam filium«. L. C. 1437. V. 26.