Századok – 1912

Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume a XV. században. 169 - V. közl. 489

502 fest aladár. pázsit, pást) :1

Skurinje (v. ö. Cetinje, Trebinje, Nevesinje helyneveket) ; Drenova (Dren = som ; tehát Somfalu) ; Podbreg (hegyalja) ; Cosala (Koza = kecske, kozal = kecskebak, kozara = kecskeól) ; Rastocine (ráztok = vízválasztó); Luca (luka = révpart, kikötő); Erth (rt = hegyfok, punta). A többi dűlőnevek : Pornál, Bergudi, Recize, Pulaz szintén szláv hangzásúak. Érdekes és jellemző, hogy az olasz közjegyző e helyneveket — úgy a mint a felek szájából hallja, néhol horvát helyraggal is használja okmányaiban, váltakozva a latin helyraggal. így felváltva olvasható : »vinea in Cosala« meg »vinea na coxal« ; — »dolacium in pulce« meg »terrenum na pulze« ; »vinea in Recice« és »vinea posita na rezize« ; »vinea in ponxala« és »vinea na Ponsal«.2 Az alközségi lakosok nevei, mikor kifejezetten ilyenekűl vannak megnevezve, kivétel nélkül horvát hangzásúak. így a Drenovából való Barbich János (»Johannes Barbich de Drenova«), az ugyanonnan való Cavertich-ok (Lukács favágó, Jakab tengerész, Máté fűrészelő, János és Curilus) ; a grohovoi Golubich zsupán »(Xupanus Golubich«), a cosalai Labutich Grisan és Zopich Miklós szőllőgazdák.3 Ezeknek horvát nemzetisége kétségtelen; olasz nevűt egyet sem találunk köztük. A cselédek is, a környező horvát-szlovén falvakból kerülvén, — a Karsztról, Isztriából, Krajnából — többnyire szlávok lehettek. Sőt, a mint látni fogjuk, ily szláv cselédek Fiúméban még Anconába és Velenczébe is elszegődnek e korszakban. Hiteles bizonyságunk van arra, hogy mikor Micholich Jakab, Miklós bíró testvére rosszra akarja csábítani Miikát, az olasz Pertusano Péter cselédjét, horvát nyelven tesz neki ajánlatot, a mint a vallatás során kitűnik.4 A helyi vagy bevándorolt horvát elemhez csatlakoztak még a faj- és nyelvrokon krajnai szlovén bevándorlók (a máig is úgynevezett »cragnolini«). Ezeknek folytonos bevándorlásáról is megemlékeztünk már. A dalmát bevándorlók egy része (a falusi elem), valamint a csekélyebb számú bosnyák és szerb jövevények is a lakosság szláv elemét folyton erősítették. E szakadatlan szláv bevándorlás hatásához hozzáj árúit még a környező vidék szláv lakosságának állandó hatása a szomszé-1 Plasse területét a XV. században tényleg túlnyomóan rétek és legelők (»pastinum«) foglalták cl : >>pastimum in districtu Fluminis in loco dicto Plassi« (311. 1.) ; — »pastinum in Plasi« (423. 1.) ; — »pastinum in Plassi (428. 1.). Szőllő csak egyszer említve (361. 1.). 2 L. C. 190. 1. — 1439. 11/19, 730—695, 447—206, 327—1438. 111/26. 3 L. C. 248, 102, 248, 177, 594. 1. 4 »ad ipsam venit prefatus Jacobus dicens : bendi rosiza«. L. C. 1438. V. 28.