Századok – 1912

Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume a XV. században. 169 - V. közl. 489

500 fest aladár. jelzők, mint : Martinus Coxar (kozar = kecskepásztor) ; Simon Pilar (fürészmolnár), Ambrosius Starac (öreg) ; Fabianus Golac (gol = csupasz) ; Georgius Morlachus (móriak = horvát törzs­név) ; Georgius Plesac (plesac = tánczos) ; Jacobus Coxal (kozal = bakkecske) ; Vitus Slatovlassi (zlatovlasi = aranyhaj) ; Jo­hannes dictus Jagnaz (jaganjac = szopós bárány).1 Az okmá­nyokban előforduló nőnevek túlnyomóan vagy horvátok, vagy horvát változatai a latin névnek. Van köztük : Draga (drága), Dobriza (jó), Radna (dolgos), L&piza (ljepica = szépecske) ; to­vábbá Jélena (Helena), Milcha (Milka = Emilia), Nasta és Stosia (Anastasia), Suscita (Zsuzsika), Anta (Antonia), Cresta (Krisztina?), Manda (Magdalena), Agnia (Janja = Ágnes) ; és Smolka, Doda, Bascha, Persa meg Vasmicha.2 A nők férfineve is gyakran horvát formában szerepel az olasz közjegyző latin okmányaiban ; így : Anta dicta Sumberora, Maria Selexenichotw, Maria Bellanichiow, Elena Babichiora stb. ; vagy : Aniza postolariza (vargáné ; po­stolar = varga), Matea mezarovena (mészárosné).3 Végűi pedig néhol az illető egyén származási helye van feltüntetve, s ez enged horvát nemzetiségére következtetni : de Zagabira, de Crisevac, de Posega, de Modrussa, de Delnice, de Corbavia, de Gazcha stb. Az e helyekről bevándorolt lakosok sem igen lehettek más, mint horvát nemzetiségűek. Hogy e horvát lakosság képezte akkor még a város népes­ségének alaprétegét, az abból tűnik ki, hogy a bírák neve ez idő­ben még csaknem kivétel nélkül szláv hangzású. Ezek pedig kétségtelenül túlnyomóan a régi, tősgyökeres, legtekintélyesebb és legtehetősebb családokból .emelkedtek e vezető állásra. A kor­szak 25 évében sorra viselték e tisztet : két Micholich, két Gla­vinich, két Cresolich ; azonkívül egy-egy Vidonich, Barulich, Rusevich, Blasinieh, Toncovich, Misulich (néha : Misuli). Horvát volt kétségkívül a Drveniki Jurkó bíró is (Jurcus de Dervenico). Inkább olasz eredetre vall a birák között Vitus Rosso, kinek neve horvátos formában sohasem fordúl elő, valamint Chirinus de Grimanis (de Grimanis Quirin). Szintúgy »Ser Tonsa ser Nicole« (más néven soha nem említve), kinek anyjáról tudjuk, hogy Albonából való volt-.4 A zárainak nevezett Demjén (Damianus de Jadera) bíró is inkább olasznak tekinthető. A horvát néven 1 L. C. 164, 263, 1438. III/23, 429, 739, 621, 97. 1. 2 L. C. 317, 107, 129, 113, 336, 1438/V. 28, 109, 116, 305, 168, 183, 254, 374, 233, 276, 288, 323, 391. 3 L. C. 368, 378, 381, 585, 707, 670. 1. 4 L. C. 391. 1. — Albonát már Claudius császár (44-ben Kr. u.) tele­pítette meg veterán katonákkal.

Next

/
Thumbnails
Contents