Századok – 1912

Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume a XV. században. 169 - V. közl. 489

fiume a xv. században. 497 sokszor említett de Barnis Miklós (Zenggenàt, a hol a Frangepánok helytartója volt) és Johannes (Giovanni) Rosa. Traniból : Ser Cola de Betona (>>De Trano, ad praesens liabitator.).1 Még nagyobb figyelmet érdemel, hogy Firenze is hozzájárult Fiume lakossága gyarapításához. A vállalkozó florenziek mindenhova elkerültek, a hol jó üzletre nyílt kilátás. Feltűnő számban találunk Fiúméban firenzei származású lakosokat ; eredetükről nem lehet kétség, mert valamennyinél ott van a világos »de Florentin« jelző. így Jacobus Binocii (ad praesens liabitator) ; Rizzardus Delbene (civis) ; Domenicus de Fantonis (civis); Bernardus de Ranaldis ; Anzelinus Bonfioli.2 Kevésbbé csodálhatjuk, hogy Velenczéből is csábított át lakosokat Fiume akkori forgalmas kereskedése. Fiume számos lakosa a >>de Veneciis<< jelzővel szerepel az okmányokban. így : Antonio Pertusano kereskedő és fia Pietro, hajótulajdonos ; Antonio Buserna íjjártó (Balistarius) ; ennek fia, »Nicoletto« (Nieolettus) ; Francesco Barocci (»Franciscus Barocii«), skurignei szőlőtulajdonos ; Nicolaus quondam Jacobi ; Georgius Minio (ad praesens liabitator) ; Franciscus Materelo ; Lodovicus Salomonis ; Antonius Sperono (civis) ; Nicolaus Fercinus ; Bartolomeus Trevisanus.3 Ugyancsak velenczeinek tekinthető candiai Miklós (»Nicolaus de Candia, civis«) hajótulajdonos.4 De Olaszország távolabbi vidékeiről is került egy-egy bevándorolt lakos, — nemcsak Firenzéből. Maga a közjegyző, Antonio de Rheno, modenai ember volt. Milánóból való volt (de Mediolano) »Franciscus quondam Beltrami« kőműves; Cremonából került ide Benedek barát, »Fráter Benedictus de Cremona« ágostonrendi szerzetes.5 ... A sok bevándorló közül csak egyről tudjuk, hogy Magyarországból vetődött Fiúméba. Ez néhai Péter fia, Pál (Paulus quondam Petri de Ungariaa), a ki 1444-ben a Bergudi dűlőben három évre szőlőt bérel. Fiúménak e középkori bevándorlási statisztikája igen érdekes tanulságokat szolgáltat. Látjuk belőle, hogy a fiumei bevándorlás irányai és arányai századokon át alig változtak. Egészen a jelen századig túlnyomóan az olasz félsziget, Isztria, Dalmáczia, Krajna és Horvátország felől irányúit a bevándorlás Fiume felé. 1 L. C. 454, 545, 399, 454, 105. 1. 2 L. C. 83, 102, 91, 87, 199, 271, 454, 92, 444, 410, 119, 731. 1. 3 L. C. 455. 1. 4 L. C. 503, 118. 1. 5 L. C. 167. 1.