Századok – 1912

Értekezések - NYÁRY ALBERT br.: Az utolsó magyar trónkövetelő. - I. közl. 32

-42 DR. BÁRÓ XYÁRY ALBERT. találta legalkalmasabbnak a megtámadásra. Az absolutismus itt nehezedett egész súlyával a népekre, a melyeknek segélykiáltásaitól régtől fogva visszhangzott Európa. Könnyű győzelmet remélhetett tehát a császár ezek szövetségében bízva, s mikor mégis habozni látszott a háború megkezdésével, az Orsini gróf bombája figyelmeztette azon ígéretére a császárt, a melyet még mint szegény, hazátlan herczeg tett az olasz, lengyel és a többi nemzetiségű forradalmároknak. »Megsegítelek titeket, ha hatalomra jutok !« Elérkezett hát ennek az ideje, s Napol en csakugyan még 1858 nyarán találkozóra hívta Szardínia lángeszű ministerét Cavourt, s megkötötte vele Ausztria ellen a véd- és daczszövetséget, ezen jelszó alatt : Unita Italia ! Az idő éppen alkalmasnak látszott a támadásra. Yelencze, Lombardia, Parma, Toscana, Modena egyaránt megszabadulni óhajtottak a Habsburg-dynastiától, Ausztria másik oldalán pedig Magyarország várta egy külső invasió betörését, hogy ennek nyomán újra fellobbanjon a forradalom lángja. A császár különösen nagy súlyt helyezett Magyarország szövetségére, s mihelyt elhatározott dolog volt, hogy megindítja az olasz háborút, azonnal kereste az érintkezést az emigratióval, a mely a magyar ügyeket képviselte. Teleky állandóan Párisban tartózkodott, s személyesen is bírta a császárnak rokonszenvét. Ennek a kifolyása volt az, hogy egy hosszú, bizalmas tanácskozás befejezéseként azon felszólítást intézte hozzá III. Napolen, hogy vegye át a magyar ügyek vezetését, s kilátásba helyezte neki, hogy az olasz kérdéssel kapcsolatosan Magyarország sorsa is elintézés alá fog kerülni. A grófot a váratlan ajánlat nagy zavarba hozta, de tiszta, hazafias érzülete azonnal ajkára adta az egyedül helyes választ. A méltányosságtól eltekintve is, nem érezhetett elég erőt magában, hogy a magyar kérdés vezetéséhez, megoldásához Kossuth nélkül hozzá merhetne fogni. A császár ingerülten kérdezte meg a grófot : hogy nem tudja-e, mennyire kevéssé rokonszenves előtte Kossuth, a ki az angol sajtóban levő nagy hatalmát folyton ő ellene használja fel, s támadó czikkei legtöbbször egyénileg is sértők szoktak lenni. Teleky biztosította Napoleont, hogy a hazáját mindennél jobban szerető Kossuthnak eddigi véleménye azonnal meg fog változni a császárról, mihelyt ennek Magyarország iránti rokonszenvét látni fogja. Napoleon hosszas rábeszélés után végre hajlandónak nyilatkozott arra, hogy személyes tárgyalásokat kezdjen meg a kormányzóval, de я császár azért soha sem tudta elfeledni egészen a személyes hiúságán ejtett sebeket, s terveit amúgy is mesterileg tudva rejtegetni, azon szavak között, a melyeket Kossuthtal váltott, csak nagyon kevés volt az őszinte. Ezen körülményekből magyarázható