Századok – 1912

Tárcza - Történetirodalmi szemle - 479

482 táiicza. Geschichtsauffassung«-ot, mely oda behatolt. — Evvel szemben a legteljesebb elismerés hangján ír Loserth I. a 2. füzetben (401. 1.) Kállay-nak a szerb fölkelést tárgyaló művéről, melyet a szerző hagyatékából Thallóczy Lajos német fordításban tett közzé (B. v. K., Die Gesch. des serbischen Aufstandes 1807—1810. Herausg. v. L. v. Th., Wien 1910.) Nem kis részt szentel ismertetésében a bevezetésnek,melyben Thallóczy Kállay életének és államférfiúi működésének történetét kiváló szakismerettel és tárgya iránt érzett meleg szeretettel rajzolta meg. — Három kisebb, »XI. Incze pápa néhány tisztelője« által kiadott munkáról (Acsády, Der Entsatz Wiens von der türkischen Belagerung 1683 etc. Budapest, 1909. — Acsády, Der Befreiungskrieg 1683—1699. Budapest, 1909. — Papst Innozenz XI. und die Stiirzung der Türkanmacht in Ungarn. Ein Zeitungsartikel mit neueren Anmerkungen und Zusätzen, Budapest, 1910.) mondja el a 3. füzetben (676. 1.) Kaindl R. F. rövid és egyoldalúan német szempontokat kifejezésre juttató megjegyzéseit. — Ugyans füzet emlékezik meg (663. 1.) Huffelmann A. M. >>Clemenzi von Ungarn cz. értekezéséről (Abhandlungen etc. herausg. von. G. v. Below, H. Finke, Fr. Meinecke, Heft 30.). Martell Károly leányáról, a későbbi franczia királynéról van szó, a kinek emlékét Dante és Petrarca is megőrizték (Parad. IX, 1—2., ill. Epist. fam. IV. 3.) — Fontosabb ránk nézve (u. itt 656. 1.) Schröder A. >>Die Ungarnschlacht von .955.« cz. értekezése (Archiv für die Gesch. des Hochstifts Augsburg, Bd. I. Dillingen, 1911.), mely részletes tanulmány alapján az ütközet színhelyét Un termeitingen és Augsburg közé helyezi. — A három füzet irodalmi rovatából kijegyezzük még a következő műveket: Ruland W. : Gesch. der Bulgaren, Berlin, 1911. (80 oldalas kisebb mű), Nistor I. : Die auswärtigen Handelsbeziehungen der Moldau im XIV., XV. и. XVI. Jahrh. Gotha, 1911. (Az Erdélylyel való kereskedelmi összeköttetésre is kiterjeszkedik), TschudiR. : Das Asafnâmedes Lufti Pascha nach den Handschriften zu Wien, Dresden u. Konstantinapol z. ersten Male herausg. u. ins Deutsche übertragen, Berlin, 1910. (II. Szulejmán nagyvezérének irata kormányzati kérdésekről.), Franz H. : Studien zur kirchlichen Reform Joseph II. mit besonderer Berücksichtigung des vorderöst. Breisgaus, Freiburg, 1908., Goosz Rod. : Fürstentum Siebenbürgen 1-526—1690 (a Kommission für neuere Gesch. Österreichs kiadványa a »Staatsverträge« gyűjteményben), Rubbrecht О. : L'origine du type familial de la maison de Habsburg. Bruxelles, 1910 és Guillot : Leopold Ier Les Hongrois, les Turcs. Le siège de Vienne. Papiers diplomatiques inédits (1681— 1684.), Paris ; továbbá Brepohl F. W. közleményét a XVI-ik századi török hódítóháborúkban szereplő czigány-muzsikusokról (Journal of the Gypsy Lore Society, 1911. apr.), Zweybrück Fr. czikkét : »Vom modernen Ungarn (Preuss. Jahrb. 1911. szept. ; Wertheimer Andrássy-biographiájával kapcsolatban), Teznertöl : Der österr. Kaisertitel u. der Dualismus (Zeitschr. f. Volkswirtschaft, Sozialpol. etc. 20.), II. Ulászló 1489-ben III. Frigyeshez intézett, a magyar háborúval kapcsolatos levelének kiadását (Mitteil, des Vereins f. Gesch. der Deutschen in Böhmen, 50, 2.) és az Österr. Rundschau 1911. decz. 15-iki füzetének közleményét, »Aktenstücke über die Verhaftung L. Kossuths im Mai 1837.« Összehasonlító történeti szempontból érdekelhet bennünket Pirenne A. tanulmánya a francziaországi Xll-ik századbeli *serviens«-ekről (Acad. des inscriptions et belle-lettres, Compte-rendus 1911, 170. 1.) és Caro-ó a német ministerialisokról (Nova Turicensia, Zürich 1911.) * Történelmi folyóirataink bizonyára bővebben fognak még foglalkozni — eddig a Pesti Hirlap tette — Alter W. pDie auswärtige Politik der ungarischen Revolution 1848/49. cz. hosszabb tanulmányával, mely a Deutsche Rundschau öt füzetében (1911 decz. — 1912 ápr.) újabb, főleg