Századok – 1912

Tárcza - Történetirodalmi szemle - 479

tárcza. 481 Révai Károly vizsgálat alá veszi azt a jelentést, a melyet a nagybányai főfelügyelő hivatal 1810-ben készített Rainer főherczeg részére. E jelentés nemcsak a bányák egykorú állapotáról nyújt igen érdekes képet, hanem 1347-ig visszamenőleg a történelmi eseményeket is összefoglalja a nagybányai városi levéltár adatai nyomán. (Erdélyi Múzeum, 1911. VI. sz.) Supka Géza Evlia Cselebi útleírása alapján foglalkozik a budai Szt.György-templom fekvésével s ezzel kapcsolatban eredeti forrásokra hivatkozva a vár topographiájával. Kár, hogy az utóbbi tekintetben fejtegetéseivel a félúton elmarad. (Archaeologiai Értesítő, 1912. I. sz.) Szekfii Gyula »Az osztrák közp. kormányszervek történetének irodalma« cz. dolgozatában alapos áttekintéssel tárgyalja azt a minden áron tört. talajt kereső irodalmi harezot, a mely osztrák részről a kiegyezést megelőzte s a mely később Huber Alfonz nyomán részben komolyabb irányt vett, de Tezner felléptével ismét elveszítette lába alól az objectiv, tudományos talajt. Helyesen a magyar állásfoglalást is beleszövi, a mivel a dolog lényegét még jobban megvilágítja. (Tört. Szemle, 1912. II. sz.) Takáts Sándor megkapó közvetlenséggelír a XVI-ik sz.-beli török-magyar bajviadalokról, a melyek ilyen hívséges bemutatással valóban az első keresztesvitézekre, az igazi lovagkorra emlékeztetnek. (Budapesti Szemle, 1912. V. sz.) Tisza István gr. »Sadowától Sedánig« cz. dolgozatában széles vonásokkal azt a nagy európai átalakulást vázolja, amelynek kiinduló pontja , Sebastopol, befejezője Sedán volt. Az éles összefoglalásra fölötte alkalmas korszak rajzolatában a Bismarck alakja pompásan karakterizálódik. (Magy. Figyelő, 1912. X. sz.) Vámbéry Armin az okait keresi annak a kemény támadásnak, a mely egyidóben éri az iszlámot Perzsiában, Tripolisban s Marokkóban. A kereszt s a félhold évszázados küzdelmében most Európa egyik-másik államának területéhsége lobbantotta lángra a háború tüzét s az anyagi és szellemi kulturában elmaradt muzulmánságot fenyegető veszedelem oly mértékben válik aktuálissá, a miképpen megegyezésre jutnak az ellenükben érdekelt politikai tényezők. (Bud. Szemle, 1912. V. sz.) Váczy János, a Kazinczy-irodalom fáradhatatlan munkása, »Kazinczy Ferencz ősei« cz. dolgozatában a messze múltba visszanyúló család eredetével és az első Rákóczyak korában először kimagasló alakjaival foglalkozik. (Turul, 1912. I. sz.) Vértesy Jenő a XVIII-ik sz. végén keletkezett s 1860-ig működő »szomonoki műkedvelő színtársulat« történetét vázolja. Az egyesület művelődéstörténeti szempontból érdekes könyv- ás irattára az 1900. év folyamán a Magyar Nemzeti Múzeumba került s Vértesy valóban jó szolgálatot tett, hogy így is felhívja rá a figyelmet. (Magy. Könyvszemle, 1912. I. sz.) Wertner Mór oklevéltári adatokból összeállított a XV-ik sz. második felében folyt néhány magyar hadjáratot. Munkájával alapot nyújt a themát rendszeresen feldolgozó történetírónak. (Hadtört. Közlemények, 1912.1. sz.) * A Historische Zeitschrift legutóbbi füzetei néhány magyar, illetve magyar vonatkozású munkáról emlékezntk meg. A 12-ik kötet 1-só füzetében K. Uhlirz mondja el Marczali II. Józsefének angol fordításáról (Hungary on the eighteenth century, Cambridge, 1910.) kritikai észrevételeit. (213. 1.) Aligha elfogulatlanul : sorain az ismert német ellenséges hangulat húzódik végig. Túlzottnak tartja a magyar nemesség »dicsőítését«, történeti jelentőségének értékelését, a miben pedig szerinte a mű tulajdonképpeni czélzata rejlik. Viszont védelmébe veszi Marczalival szemben az alföldi németeket» még az angol fordító előszavában is megütközéssel veszi észre a »magyarische