Századok – 1912

Történeti irodalom - Gille; Hans: Die historischen und politischen Gedichte Michel Beheims. Ism. Gálos Rezső 447

453 történeti irodalom. A politikai vonatkozású költemények tárgyalásában is (II. Politische Gedichte), a hol lehet, Bleyer nyomán jár. Nem érdektelen az a megállapítása (98. 1.), hogy Beheim valamennyi ura közül László királyhoz volt a legközelebbi viszonyban. Tagadhatatlan, hogy Beheim csakugyan vele érez a legmelegebben együtt, állásfoglalása vele szemben a legsubjectivebb. Nem is avatkozott senkinek ügyeibe annyira, mint V. Lászlóéba. Az ő véleményét emlegeti, midőn a magyarokról szól diss ist von meinem herrn lasslaw und von der bekam, trew und von der unger untrew cz. költeményében, Bleyer szerint is (37. 1.) >>az egyetlenben, melyben tisztán a magyarok jellemzésével foglalkozik«. Csak az a különös, hogy ugyanitt Podjebrádot meg dicséri : »Das Lob Georg Podiebrads aus Beheims Munde is auffällig, wenn man bedenkt, dass Ladislaus in seiner letzten Zeit zu Podiebrad in einigermassen gespanntem Verhältnis stand« — mondja Gille. — Az e) alatt tárgyalt (107.1.) von meines herren Icüng lasslaw amptleüten szóló közlemény oroszlánmeséjét nagyon kurtán fogja Gille, ellentétben avval, mely von den hern von östereich szól (109. 1.) ; ennek tárgyalásában új eredményei is vannak. A Podjebrád és Mátyás király erős trónjára való hivatkozást lát a költemény azon soraiban, melyek a császár és Albrecht herczeg viszályáról szólnak : ungarn, pehen, vil reich und lant dy lassen sy entwanken. Ebből következőleg a költemény dátumát is megállapítja : 1458. márcz. 2. és aug. 3-ika közt keletkezhetett. Ez utóbbi határ oka a két testvér kibékülése. A von den von wien Karajan véleménye szerint az 1462-iki ostromra vonatkozott. Gille szerint csak az 1461. augusztusi ostromról szólhat, mert Beheimnak a bécsiek ellen érzett gyűlöletéből még semmi sincs benne. Megmagyarázza ezt az a körülmény is, hogy éppen ez évben költőnk a bécsi polgárságtól több ízben kapott adományt. Alapos történeti tanulmányokra vall a dis ist aber eins von türcken stb. cz. költeményről szóló fejtegetés. Ebben megállapítja Gille, hogy Beheim 1455-bens nem, mint Karajan mondta, 1457-ben lépett V. László szolgálatába, illetve jött V. László udvarába. (Bleyer szerint tudvalevőleg Czilley szolgálatába lépett.) Bleyer e dátumot 1456-ra teszi ; az idevonatkozó adatokat összevetve, nem lehetetlen, hogy Gillenek van igaza. Hogy a legkésőbbi adat, melyben Beheim idekerülhetett, csakugyan 1456, azt egy 1456-iki bécsi bejegyzés is bizonyítja, mely szerint már : »Ausgegeben nach gescheit des rats auf allerlai Schenkung und erung ; — Micheln Behem, kiinig L. ticliter.« De 1455 v. 1456. mellett szól a czélzás Frigyes császár és László ellenségeskedésére is (ir sollend