Századok – 1912

Értekezések - SZEGEDY REZSŐ: Az illyrismus és Gaj Lajos levelezése. - III. közl. 424

426 dr. szegedy rezsö. ügyvédtől, a ki Gajt müveit és megbízható embernek jellemezte ; Zlatarics Györgytől, aki feleslegesnek mondotta a horvát hírlapot,, és Moyses István zágrábi jogakadémiai tanártól és censortól, a kinek érvei legjobban hatottak, mert a magyarok és nem katholikusok befolyásának gyengítése érdekében ajánlotta a horvát hírlap engedélyezését. A Kollárral összeköttetésben álló Kolovraton és Metternichen kívül is volt Gajnak előkelő pártfogója : Károly Ferencz főherczeg, a ki akkor a horvát nyelvet tanulta.1 A viszonyok ily állását ismerve, írhatta Gaj 1834 április 3-án Vraz Stankónak, hogy lapjának ügye, a Bécsből nyert értesülések szerint, kedvező elintézést nyer.2 1834. október első felében megkapta az engedélyt ; 14-én tanácskozott barátaival az előfizetési felhívás tárgyában és 20-án már megjelenik az Oglas (hirdetmény). Ezen Oglas a horvátokhoz, szlavónokhoz, dalmátokhoz, raguzaiakhoz, szerbekhez, krajnaiakhoz, stájerekhez, isztriaiakhoz, bosnyákokhoz s a többi szlovénekhez fordúl, a kik egy nemzetet alkotnak és egy nyélvet beszélnek ; tudtukra adja, hogy 1835 januárjában megindúl a hetenkint kétszer megjelenő Novine Horvatzke, Slavonzke y Dalmatinske czímű politikai hírlap, mely különösen a dalmát, horvát és sziavon királyságokat illető politikai híreket közli, de kitekint a külföldre is ; és ennek szépirodalmi melléklete, a Danicza Horvatzka, Slavonzka y Dalmatinska, mely hetenkint egyszer jelenik meg és szórakoztató s tanulságos czikkeket hoz nemcsak horvát, hanem más illyr tájszólásokban is, mely czikkek különösen a szláv népek régiségével, történetével, szokásaival irodalmával foglalkoztatják az olvasót ; közöl továbbá elbeszéléseket és lírai költeményeket, eredetieket és fordításokat egyaránt. Czélja a délszláv népek nyelvének, irodalmának és kultúrájának fellendítése, a szlávság öntudatának ébresztése. A zágrábi püspök 1834 okt. 24-én kelt körlevelében (1850. sz.) az 0glast a clerus figyelmébe ajánlja ; Draskovics János egyik keltezetlen levelében 3 értesíti Gajt, hogy barátságosan meghívta a censort, a kit »elő akar készíteni«, s meghívja egyúttal Gajt is. S az »előkészítés« sikeres is lehetett, mert feltűnő a censura engedékenysége Gaj lapjával szemben ; míg Magyarország-1 Surmin kétségbe vonja Horváth Mihálynak azt az állítását, hogy az engedély megadására Metternichnek is lett volna nagy befolyása, de elismeri azt, hogy az udvarban a magyarság gyengítése nagyon fontos szempont volt. (I. m. I. 163—172.) — Horváth Mihály (i. m. I. 529.) állításának alapjáúl az Ost и. West 1862 márcziusi számai szolgáltak. 2 Pisma . . . 336. lap. 3 Ugyanott 41. levél.