Századok – 1912

Értekezések - SZEGEDY REZSŐ: Az illyrismus és Gaj Lajos levelezése. - III. közl. 424

dr. szegedy r. az illyrismus és gaj lajos levelezése. 425 a törekvését, hogy hazai nyelven politikai és szépirodalmi lapot indíthasson.1

De a kérvény elintézése mindegyre késik. Ekkor a szlavofil Kolovrat Ferencz miniszterbe és Metternichbe veti bizalmát. A mindenható kanczellár eddig ugyanis engedékenységre bírta az uralkodót, ha a magyarok vagy csehek a nemzeti nyelv számára új jogokat kértek ; »ártatlan játéknak« mondotta a nyelv ügyét, mely eltereli a figyelmet »fontosabb dolgoktól« ; most azonban már látta, mit jelent a nemzeti nyelv folytonos térfoglalása a magyarság erejének gyarapítására nézve és éppen ezen erőnek ellensúlyozására kezdte most a magyar szent korona alá tartozó nemzetiségek törekvéseit támogatni. Most már nem félti Gaj ügyét a magyarságtól, átülteti a lengyel Jeszcze Polska nie zginela . . . kezdetű nemzeti dalt horvátra és ez a horvát viszonyokra alkalmazva (Jos Hrvatska ni propala, dok mi zivimo...) az illyr mozgalom idején a horvátság egyik legkedveltebb dalává lesz. Most Gaj közvetlenül a királyhoz fordúl kérelmével. 1833 május 29-én személyes kihallgatást nyer az uralkodónál, aki biztatások kíséretében ezeket az emlékezetes szavakat mondotta : »Ja, ja, die Ungarn ; die machen uns wohl viele Geschichten. Sie schreiben zu viel, und wollten, dass die Croaten nichts schreiben sollten .. . Ja, ja, die Ungarn ! . . . Seien Sie nur ganz getrost, ich werde schon das Nöthige thun!«2 De ezzel a kihallgatással sem nyert még az ügy végleges elintézést. A kanczellária bekérte a helytartótanácstól a folyamodványt, tájékozódott Gaj személyére és a hírlap szükségességére vonatkozólag informatiót kért Delivuk Mirko zágrábbi 1 Ugyanott 335. lap. 2 Pisma 350—353. lap. Dezselics a levelekhez csatolt függelékben tisztázni igyekszik a Gaj királyi kihallgattására vonatkozó kérdést. Murko tanár Gaj lapjainak megindításáról szóló értekezésében (Poíetak Gajevih Novin in Danice. Spornen cviece iz hrv. i slov. dubrava. Zagreb 1900. 573. 1.) azt a kihallgatást, melyen az uralkodó Gajnak azt mondotta volna : »Ha a magyaroknak van hírlapjuk, miért ne legyen a horvátoknak is ? !« 1834-re teszi. Surmin György pedig a Hrvatski Preporodban (I. 158.) Sulyok Sándornak Vakanovicshoz 1833 júl. 1-én írt levele alapján, melyben említés történik arról, hogy Gaj Bécsben audientián volt, a kihallgatást 1833 első felére teszi, de szól (ugyanott 165. 1.) egy második kihallgatásról is, mely 1834 márczius havára tehető. Szerinte ekkor mondotta a király a fentebb idézett szavakat. — Dezselics közli a Gaj irattárában talált naplószerű feljegyzéseket, melyek bécsi útjára vonatkoznak. Ezek szerint 1833 május 29-én volt a kihallgatás és Gaj maga jegyezte fel a királynak fentebb idézett szavait : »Ja, ja, die Ungarn« stb. Egy második kihallgatásra vonatkozólag határozott adatok nincsenek és a Surmin könyvében idézett, a király ajkára adott szavak, úgy látszik, csak a szájhagyományban beállott módosulásai ama szavaknak, melyeket Gaj maga feljegyzett ; bár nem tekinthető kizártnak, hogy az uralkodó más valaki előtt így nyilatkozott. SZÁZADOK. 1912. VI. FÜZET. 28