Századok – 1912
Tárcza - Mika Sándor † 398
398 tárcza. Bár nem Társulatunkban, de még ugyanezen év őszén olvasta fel »Széchenyi és a magyar magánjog« czímen nagy feltűnést keltett tanulmányát, a mely annak idején a Századokban is kellőképpen ismertetve és méltányolva lőn. Társulatunk Annaleseiben azonban legkiválóbb helyet foglal el az az értékes, mintaszerű, tartalmilag és formailag gyönyörű emlékbeszéd, a melyet Hajnik Imre választmányi tag felett Társulatunk közgyűlésén 1903-ban tartott. Ez az emlékbeszéd méltó volt úgy az európai hírű tudóshoz, mint pedig a szerzőhöz. Ennek az emlékbeszédnek hatása alatt a Társulat választmányi tagsággal tüntette ki Vécseyt, a ki erre a kitüntetésre mindvégig büszke volt. Nemcsak szorgalmas látogatója volt a Társulat üléseinek, hanem már a megválasztása utáni évben, 1904-ben újabb felolvasást tartott : Tacitus és magyar fordítása czímen, a mely a Századokban is megjelent. Utolsó dolgozata, mely szintén a Századokban látott napvilágot. 1909-ben jelent meg. Ebben az 1542. évi pozsonyi országgyűlés 43. törvényczikkéről értekezett. Azután elhallgatott az elegáns előadású, magas szárnyalású tanár, letette a tollat a nagytudományú, ragyogó stvlusú történettudós. Már az utolsó időben a társulati ülések szorgalmas látogatásával is felhagyott, míg végre a folyó év tavaszán szeretett »Tamás bátyánk« örökre lehunyta szemeit, eltávozván a jog tereiről az örök és tiszta szeretet hónába, oda, a hol nem »ultima linea rerum«, hanem már teljesen ismeretlen fogalom a »mors«. Elhunytával fájdalmas veszteség érte nemcsak a magyar tudományos világot, hanem Társulatunkat is, halálával ismét megfogyott azoknak a széles látókörű, fényes tehetségű, mély képzettségű tudós elméknek száma, a kiknek helyét be lehet ugyan tölteni, azonban ;"pótolni nehéz őket. DR. IVANTI BÉLA. MIKA SÁNDOR 1859-1912. A magyar történettudománynak szerény, de ritka képességű és tudományú tagja költözött el az élők sorából Mika Sándorban. Eletének csak első fele volt igazán az irodalomé : kolozsvári magántanárságának és brassói tanárságának évei. Akkor gyors egymásutánban jelentek meg dolgozatai ; akkor írta meg Weiss Mihály életrajzát is, a melv a Magyar Történeti Életrajzokban látott napvilágot. Ez a