Századok – 1912

Történeti irodalom - Munkás László: A királyi magyar pósta története. Ism. Szádeczky Lajos 389

880 TÖRTÉNETI IRODALOM. Az ez után említett »Chonoszla ? Charoszto ?« nem lehet más, mint ~BoAxog-Keresztur. »G. Capehan« nem lehet »Nagy-Kapos« (Ungban), hanem a szatrári postavonalba eső Nagy-Kálló. A »Wattenj« (Majtény) után álló »Vene vagy Veno?« esetleg Vada lehet, mert ez volt az azzal szomszédos postaállomás. Ezek miatt az elferdített helynevek miatt ez a postavonal (1553.) a Munkás könyvében és térképén egészen a levegőben lebeg. A Nagyenyed után említett »Sunwer ?« is bizonyára »Feirvar« rosszul olvasott németes formája (15. 1.), a Komárom és Esztergom között (1546.) volt postaállomás »Noger (Nyügér ?)<< (20. 1.) rébusza alatt is valószínűleg Neszmély vagy Nyerges-T}]bA\i lappang. A posta meghonosításáról írt első rövid fejezet tehát eddigi tudásunkat mindössze néhány i'ij adattal bővíti, de tiszta képet nem nyújt. Néhány történeti tévedés is van benne. Az 1590-től uralkodó I. Miksa német császár hadi postát nem szerveztethet 1451-ben (10. 1.), de igen az akkor uralkodó III. Fiigyes (ld. az én postatörténetem 23.1.). »Hogy ezen postákat a közönség már eleitől fogva nagyon igénybe vette« (25.1.), megezáfolja önmaga azzal az idézettel, hogy »előfordul, hogy néha egy hónapban egyszer polgárember is küld levelet« (48. 1.). A tovább fejlődésről bővebb adatokat és tisztább képet nyújtanak a további fejezetek, de ezekben sok helyen túlteng a nyers anyag szószerinti közlése, mely helyénvaló volt a Nemzetgazdasági Közleményekben, de könyv alakjában mégis a dolgok velejét kellett volna átvenni és az okmányokra elég leendett hivatkozni. Tárgyalási módja pongyolaságának feltüntetésére idézem a következőket : »Az ugyanezen évekről szóló F. csomagban van a pozsonyi kamarának egy 1623 jan. 16. kelt inform tiója« (76. 1.). »Ezen összeütközés — a mint dr. Takács Sándor úr a bécsi kamarai levéltárban tett kutatásai alapján engem értesített — abban állott« stb. (174. 1.). »Miután azonban II. Rákóczi Ferencz postáiról a M. Gazdaságtört. Szemle 1898. évi folyamában dr. Szádeczky Lajos igen alapos és kimerítő ismertetést tett közzé, elég legyen e helyen — az ő kitűnő dolgozatára utalván — a magam részéről csak oly említésre méltó részletek közlésére szorítkoznom, melyek az ő értekezésében benn nem foglaltatnak.« Rám nézve nagyon megtisztelő lehet ez a hivatkozás, de az olvasóna'; alig elégítheti ki a Rákóczi postáiról való tudásvágyát. Mégis csak foglalkozni kellett volna ezzel is legalább dióhéjban. Nem hagyhatom megjegyzés nélkül Munkás Lászlónak már az előszóban hangsúlyozott amaz állítását, mintha ő fedezte volna fel és mutatná ki legelőször, »hogy a magyar posta nem volt min-