Századok – 1912
Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: A horvát történetírás zátonyai 1
A HORVÁT TÖRTÉNETÍRÁS ZÁTONYAI. 29> onnan összeszedett adataiban, annyi azonban bizonyos, hogy ez adata nagyon összeülik Gyécse herczeg, később I. Gyécse király életével és ha hozzávesszük a magyar Képeskrónika adatait : történeti bizonyossággal mondhatjuk, hogy Gyécse első felesége II. Kreszimir leánya volt és ettől született fia, Kálmán és Álmos. Ez teszi mindjárt érthetővé, miért kívánta II. Kreszimir, hogy Salamon és Gyécse 1065 táján személyesen »in propria persona« menjenek a karantán, helyesebben isztriai és krajnai őrgróf ellen. Mivel ugyanis Gyécse, Ulrik őrgrófnak sógora, neki pedig veje volt, biztosra vehette, hogy békés uton is sikerül nekik Ulrikot rávenni, hogy a Horvátországból elvett részt visszaadja. Ez, hogy Gyécse felesége útján veje volt II. Kreszimirnek, Kálmán és Álmos pedig unokatestvérei voltak Kreszimir fia Istvánnak, teszi érthetővé II. Gyécsének és Szent-Lászlónak magaviseletét Horvátországgal szemben. Míg ugyanis a törvényes örökös élt, nekik nem volt érdekük beleszólni a horvát belviszályokba, mert hiszen unokaöcscsüket nem foszthatták meg országától ; de amint 1090-ben II. Kreszimir fia István meghalt és így a régi horvát királyi család kihalt, Szent-László mindjárt fellép női ágon örökös unokaöcscse érdekében és midőn elfoglalja Horvátországot, nem magát, hanem azt, a kinek anyja után ahhoz joga volt, Álmost teszi meg királylyá. 1091—95 július 29-ig tehát Álmos horvát király volt, de ekkor a sokkal dúsabb és gazdagabb magyar herczegség kedvéért arról lemondott és így Kálmán nem csupán magyar király lőn, hanem egyúttal, mint anyja után örökölt országot, Horvátországot is az ő királyságához csatolta, sőt 1096 második felében lemenve, Dalmátország meghódítását is elkezdte Tenger-Belgrád meghódításával. A többi dalmát városok ekkor szövetségre léptek a velenczeiekkel1 és így Kálmán szemben találta magát mind Velenczével, mind Dalmácziának akkoriban még névleges főurával a görög (keletrómai) császárral. Békét kötött tehát Velenczével (s erről szól ma is fenmaradt Michieli Vitális velenczei dogé-hez intézett levele) 1097-ben. 1104-ben szövetségre lépett a görög 1 Raöki i. m. 178, 179.
