Századok – 1912

Értekezések - SZEGEDY REZSŐ: Az illyrismus és Gaj Lajos levelezése. - II. közl. 345

346 DR. SZEGEDY REZSŐ. és más a műveltek lelki világa ; külön beszél a szerb irodalomról, melynek a görög keleti egyház papjai adják meg sajátos jellegét, s külön a horvátról ; no, de itt sem halad korok szerint : szinte külön világ a dalmát, és ennek körében a raguzai irodalom, mely mindvégig az olaszok hatását érezteti ; ismét más világ a boszniai irodalom, melyben a bogumil törekvések játszanak nagy szerepet, míg a tulajdonképpeni horvát irodalomban a magyar élet és mozgalmak visszhangját halljuk. Hasonlóképpen nehéz a délszlávság politikai küzdelmeinek egységes áttekintése, nemcsak a történetírónak — mit felesleges hangsúlyoznom, hanem a költőnek is ; ott van pl. Kacsics Miosics Andrásnak már említett Razgovor-ja, melyben a költő verses krónikában meg akarja énekelni a délszláv népek történetét, s nem rajta mult, hogy munkájában nincs egység, hogy nem emelkedik ki sehol sem egy, az egész délszlávságot vezető, közös czélra egyesítő eszme, törekvés, hanem csak egyes királyokról és hősökről énekelhet, kik csak egyes eseményekre csak kisebb tömeget csoportosíthatnak maguk köré. Ezt a szétdaraboltságot és az ebben rejlő erőtelenséget fájlalja az illyrismus ; a szétdarabolt népet egységes irodalommal, közös irodalmi nyelvvel és helyesírással, egységes közös kultúrával egyesíteni, kulturális és politikai életében idegen befolyásoktól függetleníteni, önállóvá tenni, heves küzdelemre bírni minden ellen, mi ezen czélnak útjában áll, lesz az illyrismus jellegzetes törekvése ; a Kollár-féle panslavismushoz hasonló ezen törekvés, csakhogy kisebb körre, a szlávságnak csupán déli ágára szorítkozik. Minthogy magyar fennhatóság alatt álló, a magyar kultura befolyását érző vidéken jelentkezik és erősödik akkor, mikor a magyarság nemzetiségének kifejtésén munkálkodik s a horvátság megmagyarosodásnak indul, antimagyarismussá lesz, mely a horvátok körében nagyobb erővel csak ezen kortól kezdve található. Figyelemre méltó ennek lassú alakulása 1790-től s hirtelen emelkedése Gaj fellépése idején. 1790-ig alig ütközik meg valaki azon, hogy a horvát és sziavon megyéket magyar megyék módjára kezelik, közömbösen veszik, hogy partes subjectae, partes annectae vagy regia socionéven szerepelnek-e ; a sziavon megyéknek Magyarországhoz vagy Horvátországhoz való szorosabb tartozásának kérdése nem ver fel hullámokat ;1 senkit sem bánt a magyar írásmód átvétele, az irodalomban érvényesülő magyar hatás. Magyarországban irodalmi életről csak a könyvnyomtatás s reformátio korától kezdve lehet szó ; hasonlóképpen Horvát-1 L. Pesty Frigyes : Száz levél Horvátországról. Budapest, 1885.