Századok – 1912
Történeti irodalom - Magyari István: Az országokban való sok romlásoknak okairól. Ism. –nb. 298 - Mitrofanov; Paul von: Joseph II. Seine politische und kulturelle Tätigkeit. Ism. Szekfű Gyula 298
304 történeti irodalom. lakozott az új irányhoz.1 A felvilágosodás ragadós divat volt,, mely az embereket magával sodorta, a nélkül, hogy régi nézeteiket megsemmisítette volna. Szavakban nyilvánúlt elsősorban ; félénkebb, halványabb szóból temperamentumos embernél könynyen jött színes, erélyes kifejezés, a melyet aztán tett váltott fel. Mária Terézia többször kárhoztatta fiának beszédét, melyben fatras d'ironie, volubilité de la diction, bon-mots, dictions spirituelles a vezető elemek, s ezek mutatják a beszélőt rosszabbnak, szabadgondolkodónak, pedig valójában nem az. Féltette fiát, hogy jó szívét az ily külsőségek észrevétlenül megváltoztatják.2 Az anyai tanácsok nem tudták e külsőségek hatását megakadályozni. A fiúban mindvégig megmaradt vallásos mag körűi szélesen lerakódott a felvilágosodás szelleméből táplálkozó és azzal egyenlő összetételű réteg, melynek egyéni színezetet a trónralépés pillanatától kezdve a császári hatalom és vele a korlátlanság tudata adott. Ilyen meggondolás mellett nem fogadhatjuk el Mitrofanov összehasonlítását II. József és Nagy Péter között, a mint a Lorenztól felállított analógia József és II. Fülöp közt sem állta meg sokáig helyét. Nagy Péter csakugyan despota lehetett, a ki egy patriarchalis államot tisztán hasznossági szempontból alakított át. II. József ha nem is philosophus, de korának műveltségét magába vett kulturember volt, a ki nemcsak saját autokrata gyönyörűségére, hanem az emberi életviszonyok javítása érdekében újított. Egyszer a morvaországi protestánsok elnyomott helyzetét panaszolta anyjának : a kormányintézkedések szerinte »sont si fort opposés à tout ce que l'on a de tout temps reconnu être les principes qu'exige notre religion et une bonne administration, je dirais plus même le Ion sens«.3 Ez a legjellemzőbb nyilatkozat, nemcsak a császárra, hanem egyúttal a század typikus művelt emberére is. A vallási és állami szempont még mindig uralkodik, de határozatok hozásánál, a cselekvést megelőző meggondolásnál mégis csak a nemrég; megtalált józan ész dönt. Mitrofanov a despotikus indítóokok mellett a közjó, ач állam java szempontját tartja a császár legkevésbbé önző mozgatójának, miután a felvilágosodás elveit már előbb kizárta közüiök. Ugyanazon, nagyon elterjedt gondolatok e téren is ugyanoly formában jelentkeztek. XIV. Lajos és. Nagy Frigyes hatása alatt divattá vált az állam javát emlegető-1 Igen jellemző Fessier lelkiállapota a bécsi kapuczinusoknál pontifikáló pápa látásakor : bárha tudja, hogy az egész csak »magasztos színművészet«, mégis könnyei folynak meghatottságában. (Marczali, 2, 97.). 2 Arneth : Maria Theresia's letzte Regierungszeit és Maria Theresia u. Joseph II. passim. 3 Arneth : Maria Theresia u. Joseph II., 2, 160.
