Századok – 1912

Kisebb közlemények - Karácsonyi János: Az erdélyi székelyek első hadjárata 1210-ben 292

kisebb közlemények. 293 Bolgárországba küldött segédcsapat 1210-ben vette be Bodont {Widdint). De nem mindig bizonyos ám az, hogy az oklevelek szoros időrendben adják elő az eseményeket. Néha itt-ott az eseményeket jelentőségük szerint csoportosítják. Azonban, hogy a Szolovnáról szóló oklevélben a királyi kanczellária az időrendet tartotta szem előtt, azt a rendes szokáson kívül egyéb adatok is igazolják. Legnevezetesebb ezek közül az, hogy a bolgár czár, a ki II. András királytól segítséget kért, Burul nevet viselt. Már pedig Burul .(I. Ascen unokaöcscse) nevű bolgár czár csak az 1207—17. évekbbn uralkodott. E Burul-lal II. András király csakis az 1208—12. évek' ben volt barátságban, mert 1212-ben már ő is ellene fordult és Nándorfejérvárt meg Barancs várát egész vidékével együt elfoglalta.1 1215-ben pedig II. András a latin császár unokahúgát vévén nőül, egészen a bolgáro'k ellenségei sorába lépett. A hadjárat kiinduló pontja Nagyszeben volt. Innen Bodon (Widdin) felé legrövidebb, legtermészetesebb út az Olt mentén menni Nikápolvig és onnan a Duna mentén Bodonig ; ekként a podgyászt hajókon vihették magukkal. Hogy a seregnek valóban is ez volt az útja, kétségtelenné teszi az, hogy útközben az Obozt folyóhoz értek és ott kemény csatát vívtak. Ez Obozt folyó nem más, mint a ma is meglevő Ogoszt. Ez Ogoszt a Balkán hegyekből ered s Rahova felett szakad a Dunába. Nikápolyból Bodon felé menet ezt okvetlenül érintenie kellett a magyar seregnek, s viszont a mai Krajova környékéről egy pár kún csapat csakugyan elébe vághatott a Bodon felé menő seregnek. De Joachim erősen összetartotta embereit, azokkal mindenütt győzött és Bodont elfoglalta. A hadjárat vezére— mint az oklevél mondja — Joachim szebeni ispán volt, s mivel a sereg szászokból, oláhokból, székelyekből és besenyőkből állott, világos, hogy ezek mind az akkori szebenmegyei lakosokból állottak ki. Miért lehetett Szebenmegyéből egész kis sereget összeállítani ? megmagyarázza az, hogy 1210-ben, mielőtt a Barczaságot a német lovagrendnek a király átadta, Szebenmegye nagyon jelentékeny határmegye volt és így sok határőr is lakott benne. Ezek közé tartoztak a Kercz vidékére telepített oláhok és besenyők. Maguk a szászok is akkor nagyobb hadi kötelezettséget vállaltak még magukra, mint 1224-ben, mert ettől kezdve külföldre menő ispánjaikkal csak 50 katonát voltak kötelesek küldeni. De kik voltak azok a székelyek, a kik nem külön ispán, hanem a. szebeni ispán vezérlete alatt harczoltak ? 1 Jirecek : A bolgárok története 228—32 1. Pauler i. m. 47.