Századok – 1912

Kisebb közlemények - Karácsonyi János: Az erdélyi székelyek első hadjárata 1210-ben 292

294 kisebb közlemények. 294 Ha, a mint biztosnak látszik, a királyi kanczellária számszerint sorolja fel Joachim seregének egyes részeit, akkor e székelyek számszerint a 3-ik h lyen állottak és náluk csak a besenyők voltak kevesebben. Bajos tehát a telegdi (maros- és udvarhelyszéki) székelyekre gondolni, mert azok bizonyára túl tettek volna számban a szászokon is. Ha ehhez hozzáadjuk még azt, hogy a bihari hadnak még 1217-ben is külön székely századja volt, azt kell feltételeznünk, hogy Szeben várához is tartozott külön székely század és ezek követték Joachim ispánt Bolgárországba. Teljesen bizonyossá teszi e feltevést az, hogy az 1224-ben II. András híres kiváltságlevele a szászok számára világosan említi a szászsebesi székelyek földét. De meg azonkívül a régi szebeni szék keletről határos volt a mai Szászkézd környékével. E Kézd környékén a helynevek világosan magyar vagy szláv eredetűek és így nem a később odatelepedett szászoktól, hanem a régebben ott lakott szlávoktól és magyaroktól származnak. S valóban van is nyomuk, hogy itt valaha, 1264 előtt székelyek laktak, mert az aranyosszéki székelyek levelei világosan mondják, hogy az aranyosszéki székelyek először Kézd vidékén laktak s csak V.. István, bizonyára a feketehalmi várban tett hűséges szolgálatukért adta nekik a sokkal nagyobb területű Aranyosszéket.1 Ezen szebenmegyei, Szászsebes és Szászkézd környékén lakó székelyek voltak tehát azok, a kik 1210-ben Bodon elfoglalására indultak és ez az erdélyi székelyek első ismert hadjárata. KARÁCSONYI JÁNOS. 1 Szabó K. Székely oklevéltár I. 23—26 11.