Századok – 1912

Értekezések - KRAJNYÁK EDVARD: Egy cseh történeti folyóirat - I. közl. 279

egy cseh történeti folyóirat. 289' irodalom fejlődött ki, a mely a további lépéseket inkább feltartóztatja, mint gyorsítja. Csak az irodalomtörténet terén történt néhány kísérlet arra, hogy valamennyi szláv nemzet irodalmi fejlődésének egyetemes képét feltüntesse. A szláv történet tudományos, alapos forrástanulmányokon alapuló képének a hiányát a renaissance-kor napi szüksége historiosophiai képpel, a szláv történet bölcseletével, pótolta, a mely a Herder—Fries—Hegel-féle német bölcseleten alapult, tőle függött. Az a kudarcz is, a mely a szlávoknak a Kollár-féle kölcsönösség gondolatán alapuló politikai együttműködését érte, az afféle csalódás, a minő az 1848. évi szláv congressust követte, bizonyára szintén lelohasztotta a szlávok múltja iránt táplált lelkesedést. Végre a tudományos munka elégtelen szervezése a legújabb időkig akadályúl szolgált e tekintetben. Az úgynevezett szlavisztika az orosz egyetemeken csak szláv philologiával és régiségtannal van képviselve. Csak a keleteurópai és szláv történeti Studium két kiváló képviselőjének, Vaszilyevszkyj és Lamanszkyj tanároknak személyes befolyása és példája alatt került ki az orosz egyetemekből néhány szlávista, a kik a szláv nemzetek történetét szakszerűen egyetemes szláv szempontból ápolják. Tanítványaik, különösen Lamanszkyjéi, főleg az egyes szomszéd szláv nemzeteknek, mindenekelőtt a balkániaknak kölcsönös érintkezéseit méltatják figyelmükre. Hasonló eljárást követ a lengyel és cseh historiographia. A szláv világ mélyebb megismerésének szükségessége az újabb időben nemcsak Oroszországban, hanem nyugaton is, jelesen Németországban mutatkozik, a hol a gazdasági érdekeken kívül a történeti tanulmányozásnak új látóhatárokra, új ösztönökre, új összehasonlításokra van szüksége, különösen mikor mindjobban napfényre kerülnek a Kelet erős, tevékeny részvételének nyomai a nyugateurópai középkori cultura fejlődésében. A nemrég meghalt Krumbacher К. byzantolog és Goetz L. tanár felemelték szavukat szláv tanszékeknek német egyetemeken való rendszeresítése érdekében. A bécsi egyetemen nemrég a keleteurópai történet tanulmányozására seminariumot alapítottak, Csehországban a neoslavismus nevű mozgalom megérlelte a szláv nemzetek múltjának mélyebb, tudományos vizsgálatának s7íiV«pgps«PorAt; hosív megkeressék a megújított kölcsönösség sikerének előfeltételeit vagy zák-gűit Bernheim »Lehrbuch der historischen Methode« cz. jeles könyvében arra utal, hogy a történetírók figyelme több okból a fejlődés oly oldalai felé fordult, a melyek a régibb kutatók szemé--