Századok – 1912

Értekezések - KRAJNYÁK EDVARD: Egy cseh történeti folyóirat - I. közl. 279

290 krajnyák ed várd. ben nem voltak fontosak. így pl. annak megismerése, hogy mily befolyásuk van a gazdasági tényezőknek a jelen politikára, új történeti szaknak, a gazdaság történetének megalapítására vezetett. A nemrég lezajlott orosz forradalom hathatósan folyt be az újkori orosz történet mély, kritikai és sokoldalú tanulmányozására. így el lehet várni, hogy a neoslavizmus néven ismeretes mozgalom a szláv kölcsönösség gyakorlati keresztülvitele körűi tett kísérletek, egyetemben a tudományos szükségletekkel, újra megérlelik azt a törekvést, hogy kialakítsák a teljes szláv múltnak tudományos képét és felállítsák a szláv történet új bölcseletének rendszerét. Mielőtt Bidlo megfelelne azon feltett kérdésére, vájjon egyáltalában s ha igen, mennyire lehetséges tudományos szempontból a szlávság egészének történetét megírni, szükségesnek tartja, hogy megemlékezzék két munkáról, a melyek már néhány évvel ezelőtt megfeleltek e kérdésre és iparkodtak periodizálás alakjában az egyetemes szláv történet tervezetét adni. Az egyik Höfler »Epochen der slavischen Geschichte bis zum Jahre 1526« cz. műve, a másik Budilovics orosz tudósnak »Néhány észrevétel a szláv történet tudományos állásáról (Jurjev 1898)« cz. munkája. Midőn Bidlo súlyt fektet az összehasonlító történeti tanulmányokra, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a szláv történet teljes képe kialakuljon, a mire a szláv történet-tudomány mai állása sokkal megbízhatóbb alapot nyújt, mint száz évvel ezelőtt. Hogy ehhez néhány szaktudós közös erővel hozzálásson, azt nemcsak gyakorlati, hanem tudományos szükség is követeli. Novotny Venczel egyetemi tanár két »adalékot« közöl »Csehország régibb történetéhez«, a melyek elseje (a szalonikii hithirdetők és Róma) minket közelebbről érdekelhet, mert Cyrill és Method egy ideig hazánk földjén is Kocel udvarában tartózkodtak. A szerző nem akar beavatkozni a szláv apostolok körűi folyó vitába, a mennyiben az Cyrill vagy különösen Method igazhitűségét, Phociushoz való viszonyukat, a »Filioque«-val szemben való álláspontjukat illeti, egy tény azonban tagadhatatlan, az t. i., hogy bár Cyrill és Method keletről jöttek s a kelethez bizonyára különös kötelékek szálai kapcsolták őket, mégis Rómával kötik össze a szlávokat, nem a kelettel. Habár a tényen magán kételkedni nem lehet, de a mód, a hogyan az történt, nem oly kétségtelen. Novotny e czikkében ki akarja mutatni, hogy ezen összeköttetés, az első római látogatás az esetlegesség bélyegét viseli magán. Állítását magukra a két testvérről szóló legendákra alapítja. Az itáliai legenda szerint, melynek szerzőjéül Novotny Gauderichot, a velletri-i püspököt