Századok – 1912

Értekezések - KRAJNYÁK EDVARD: Egy cseh történeti folyóirat - I. közl. 279

egy cseh történeti folyóirat. 285' a cseh felkelés vitairodalmát. Mihelyt Csehországot a valláskülönbség pártokra szakította, mindjárt napvilágot láttak ilyen vitairatok. A »cseh testvérek« a XVI-ik században több ilyen apologiát adtak ki, hogy a nagyközönséget hitük igaz voltáról felvilágosítsák és magukat támadóik ellen védelmezzék. A cseh rendek teljes tudatában voltak a magukra vállalt felelősségüknek s szükségét érezték annak, hogy magukat igazolják nemcsak a császár, hanem a nagyközönség előtt is. Kiadtak tehát egy rövidke cseh nyelvű apologiát, a melyet más nyelvekre is lefordítottak. Ez »első vagy kisebb apologia« néven vált ismeretessé. Ebből azután vita támadt, a melyre a directoriumi kormánynak két kiadványnyal is válaszolnia kellett, közülök a második, vagy »nagyobb apologia« emelkedett nagyobb hírre. E vitairodalom, publicistika közelebbi ismertetése a czélja és tárgya Márkus tanulmányának. Mindenekelőtt a forrásokat kutatja, a melyek a cseh felkelés korára vonatkoznak. Csak kevés kiadott forrásmunkára akadt. Ilyenek gyanánt említi a Khevenhiller-féle »Annales Ferdinandei«, a Londorpius-féle »Acta publica« és »De statu bohemico perturbato« cz. műveket, továbbá a Pálmától kiadott »Acta publica der schlesischen Fürsten und Stände« cz. gyűjteményes munkát. Ilyenek hiányában a szerző kénytelen volt a levéltárakhoz fordulni. Legtöbb adatot talált a cseh országos levéltárban. Fényt derítenek az apologiák szerzőire az elfogott directoroknak Liechtenstein bírói széke előtt történt kihallgatásáról felvett jegyzőkönyvei (6), Lobkovic Zdenko főkanczellárnak a raudnici herczegi levéltárban talált feljegyzései. Ez ugyanis feljegyezte a vádlottak ellen felhozott vádakat s hozzáírta az általa indítványozott büntetéseket. A védelmi publicístíkának gazdag forrására akadt a Zibrt-féle »a cseh történet bibliographie ja« cz. monumentális mű III. kötetében. A szerző azután 8 oldalon felsorolja a cseh rendeknek cseh, német, latin, holland és franczia nyelven megjelent védelmi iratait. A Cseh Történeti Folyóirat 2. füzetében Markus folytatja a cseh apologiák kérdését : mikor s milyen nyelveken adták ki, kiknek küldték és mely országokban terjesztették el. Ez a kisebb apologia igen heves mozgalmat támasztott a katholikus oldalon. Megjelenése után nemsokára szenvedélyes hangú ellenirat látott napvilágot, a mely csak kéziratként forgott közkézen ; juliusban pedig a bécsi udvar hivatalos felelete jelent meg a szerző és hely megnevezése nélkül. Ennek első részében az udvar ismerteti a cseh eseményeket a defenestratiótól kezdve.