Századok – 1912

Történeti irodalom - Szádeczky Béla: I. Apafi fejedelem udvartartása. I. k. Bornemisza Anna gazdasági naplója. (1667–1690). Ism. Lukinich Imre 214

216 történeti irodalom. 216 3 millió koronányi jövedelemnek felelne meg ; középszerű összeg még az akkori viszonyokat tekintve is, hiszen Thallóczy kimutatása szerint Apor István végrendeletileg 120 ezer forintot hagyhatott csupán jótékony czélokra. Erdély 1660 óta valóban állandóan pénzügyi nehézségekkel küzdött, sőt 1683-tól, midőn t. i. a fejedelemség nyugati részeit időnként német zsoldosok tartották megszállva, teljes gazdasági kimerülés fenyegette. E tekintetben elég azon hanyatlásra hivatkoznunk, mely 1660 óta a Partium jövedelmezőségében beállott, holott Várad bukásáig éppen a magyarországi részek voltak a fejedelemség elsőrendű gazdasági erőforrásai. A somlyai kapitánytól kezelt székelyhídi uradalomnak jövedelme 1666 óta állandóan ingadozó és hiányos ; 1668 januárius 20-tól 1672 aug. 13-ig, az 1666 óta elmaradt hátralékokkal együtt, ténylegesen 6084 frt. 90 d. folyt be ; 1673 márczius 1-től 1679 ápr. 20-ig, beleértve az 1672-iki hátralékot, 9812 frt. 80 den. és 643 tallér, pedig pl. egyedül az 1673-ra előirányzott adóösszeg 1910 frt. volt. 1680 febr. 9-től 1685 márczius 14-ig 5191 frt. II dénár. 1686 januárius 21-én 199 frt. Ettől fogva az uradalom semmit sem jövedelmezett, mivel királyi zsoldosok tartották megszállva. Kővár 1667 óta egyáltalában nem hajtott jövedelmet. Rhédey Ferenczné Bethlen Drusiánna halála után, 1670-től fogva Huszt is fiscalitás ; jövedelmét főleg a sókamaráktól nyerte ; így 1673-ban készpénzben 7106 frt. 82 den., 1674-ben 3495 frt. 24 den., 1675-ben 1412 frt., 1676-ban 2994 frt. 76 den. folyt be ; de már 1685-ben mindennemű jövedelme csak 998 frt. 70 dénárra rúgott, mivel a szigeti uradalom, mely 1680 óta külön kezelés alatt állott, a jövedelem nagyobb részét innen elvonta. Innen van az, hogy 1685-ben Sziget külön 3866 frt. 37 dénárt hajtott. Szilágy -cseh csak 1688 óta szerepel külön uradalomként, de jelentősége alárendelt volt, jövedelme 1688—90-ben núndössze 896 frt. 71 dénár. A részek bányahelyei közül említhetők a kapmkbányai arany-ezüst és a máramarosi sóbányák. Az előbbi évi jövedelme átlag csekély ; 1666—1673-ig pl. 273 gira 34 nehezéket hajtott, a mi az akkori beváltási ár szerint körülbelől 3826 frt. 76 dénár értéket képviselt ; ugyanazon idő alatt azonban az üzemköltség 1892 frt. 70 dénár volt. 1673-tól az érc/termelés javult ugyan, de nagyobb jelentőségűvé az üzemfentartási kiadások miatt nem lehetett. A mármarosi sóbányák a múlthoz viszonyítva kisebb és mindig ingadozó jövedelmet hajtottak. 1673-ban pl. 7085 frt. 77 dénár, 1674-ben 3495 frt. 40 dénár, 1676-ban 4194 frt. 76 dénár folyt be stb. A török hódoltság térfoglalása következtében a Partium harminczadhelyei is veszendőbe mentek ; így a körösbányai, mely 1667-ben 200 frtot, 1668-ban 117 frt. 87 dénárt, 1669-ben