Századok – 1912

Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume a XV. században. 169 - I. közl. 170

fiume a xv. században. 199 Walsee Reinprecht gróf már említett 1444-iki nagy szabadságlevelében kifejezetten a kapitányra és tanácsra ruházta.1

A polgárjogot el is vehette s a vétkes polgárokat száműzhette. Végzéseiben olvashatni rendőri intézkedéseket, büntető határozatokat. Felebbviteli fóruma a bírák által hozott ítéleteknek. Sőt, mint a fiumei egyház kegyura, egyházi ügyekbe is beleavatkozhatik.3 A tanács végzéseit a községi kikiáltó (publiais preco) hirdeti" ki szokás szerint a meghatározott nyilvános helyeken (excla mavit in locis assuetis ut moris est).3 Magától értetik, hogy a kapitány, a ki különben is maga elnökölt a fontosabb üléseken, mint a földesúr hatalmának képviselője, a végzéseket felfüggeszthette vagy megsemmisíthette.4 Erre azonban nem találunk példát. Arra ellenben már találtunk példát, hogy a községtanács nyíltan ellene szegül a földesúr kifejezett akaratának. (A Pesaroi Castellino tanácstaggá való jelölésének esetében.) Népgyűlés. — Igen fontos ügyekben, midőn a földesúrtól fontosabb kedvezményeket akarnak kieszközölni, a tanács népgyűlést hív össze, még pedig a székesegyházban (Duomo). így 14:39-ben volt ily »plenum et generale consilium, totius populi terre fluminis«, a mely a vásárjog megadását és egyéb kiváltságokat, nevezetesen a borbehozatal eltiltását Szent György napig kérelmezte.5 1 Lib. Civ. 176. 2 A tanács mint felebbviteli fórum: Lib. Civ. 1453. év 481. A továbbiakban különben mindezekre fogunk látni példákat. 3 Lib. Civ. 1439. Y. 8. ; 1443. év, 135. 4 Elméleti vetó-joga a mostani kormányzóknak is van; 1874-iki statutum, 90. §. 5 Lib. Civ. 1439. XII. 18. FEST ALADÁR.