Századok – 1912

Értekezések - THOMAŠIVSKYJ ISTVÁN: Adatok II. Rákóczi Ferencz és kora történetéhez. - II. közl. 192

ADATOK II. RÁKÓCZI FERENCZ ÉS KORA TÖRTÉNETÉHEZ. (Dr. Márki Sándor monographiája kapcsán.) — MÁSODIK ÉS BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY. — Du-Héron és Bonac Lengyelországban. — A magyar történetírókban, sajátlagosan pedig Thalynál gyakran találkozunk hibás kitételekkel Du-Héron franczia követre vonatkozólag. Mindenekelőtt jellemzését illetőleg túlzás az, hogy »hazája érdekeit jól felismerő, széles látkörű, éles tekintetű, eszélyes diplomata« stb. »becsületes lovagias franczia őrgróf, a derék követ« stb. lett volna.1 Mind a két történetíró teljes hitelűnek fogadja el azt, a mit a Histoire des révolutions szerzője állít, hogy tudniillik Du-Héron 1701 nyarán Ágost királynak kegyében élt,2 mind a kettő azt hiszi, hogy a követnek elfogatása és Lengyelországból való kiutasítása inkább a bécsi udvar intrikái következtében történt, mintsem a svédekkel folytatott tárgyalásai miatt ;3

végűi mindketten nem tudják, mikor történt az elfogatás, azt gondolván, hogy ez 1702. őszén ment végbe.4

Mindez tévedések halmaza. Du-Héron nem volt sem jó diplomata, sem pedig nem jól értette Francziaország érdekeit. Ezt legjobban abból lehet látni, hogyha összehasonlítjuk őt a többi, akkori franczia követtel, és ha végigtekintünk az ő diplomái iai munkájának eredményén az 1700—1702. években. Ez nemcsak hogy semmiféle eredmény sem volt, hanem egyenesen ártott Francziaországnak. Még a Du-Héronnal barátságban levő Bonac is azt írja róla : »un homme vif, rempli de zèle pour le service de roi et qui, per envie de bien faire et par persuasion qu'il faisait bien suivoit plutôt dans le services qu'il rendoit son tempérament que de justes principes«.5 Ez pedig nyilvánvalóan nem hízelgő bók egy diplomata számára. 1 Thaly II. 367, 407, 465 et passim ; Márki II. 216. 2 Hist, des rév. I. 162. 3 Thaly II. 451 ; Márki I. 224—225. 4 Thaly II. 51. 5 Mémoires sur les affaires du Nord.