Századok – 1912

Történeti irodalom - Kuzelya Jenő: Korvin Mátyás magyar király a szláv népköltészetben. Ism. Szémán István 138

143 történeti irodalom. neki, hogy egy lelket kiszabadítson. Csakhogy anyja (kedvese) nem tudja nyelvét fékezni, átkozza a poklot s így ismét visszaesik bele. Egy cseh variansban Mátyás helyett Dávid király van. Maga a thema különben a szláv népköltészetben mindenütt ismeretes. IX. (Mondák az alvó Mátyásról s visszatérésé'ól.) Stiriában az a monda él, hogy Mátyás a szent hegyen, a hol a viliik tartózkodtak, ki akarta vágatni az erdőt, de katonái nem akartak hozzáfogni a munkához, akkor Mátyás az egyiknek a kezéből kivette a fejszét s maga vágott bele egy fenyőfába. Erre hatalmas villámok czikáztak, a föld megnyílt s Mátyást katonáival együtt elnyelte. Görzben Mátyás halálát úgy adja elő egy monda, hogy nagy esze elragadta s hadat indított az ég ellen. Akkor sz. Illés, Isten parancsára, villámokat szóit seregére. A katonák megfutamodtak s Mátyás szégyenében a föld alá sülyedt. Egy stíriai monda szerint Mátyás az alatt a szent hegy alatt nyugszik, a mely Budánál van s katonáival addig fog ott aludni, a míg ideje le nem telik. Néha (főképen szegény és ártatlan !) emberek is eljutnak hozzá s Mátyás boldogokká teszi őket. Egyszer egy szegény árva lány is eljutott oda s egy kis szénát hozott onnan, a hol a katonák aludtak s a széna otthon aranynyá változott. Felébredésének idejét jóformán mindegyik monda más időre teszi : egyik azt mondja, hogy az Antikrisztus idejében jön el védeni a katholikus hitet, a másik szerint akkor, a mikor szakálla őt háromszor körül éri, egy harmadik szerint, a mikor valaki az ő kardját kihúzza (Ce se kdo meca dotakne, in ga le malo íz noznic poteque, se res svet strese, in vojaci se probudio). Ezek a mondák rokontárgyúak a II. Frigyesről szólókkal, a melyek szerint egyszer ő is visszatér. (Schrödter : Die deutsche Kaisersage, Heidelberg 1893.) Az alvó lovagok legendája pedig úgyszólván Európa-szerte ismeretes. Mátyás váratlan s szinte hihetetlennek látszó halála könynyen adott impulsust ennek a legendás történetnek. X. (Korvin Mátyás a tótoknál, с-eheknél »Mátyás női ruhába öltözve, megejti a hozzáférhetetlen lányt«.) Mátyás a tótoknál és cseheknél igen nagy népszerűségnek örvend. Sokszor időzik a tótok között, beszéli a nyelvöket. (Vlcek : »Dejiny literatury Slovenske 1890. szerint : v roci 1483 pise Matvij po cseszky do Trnavi.) Fraknói is bizonyítja, hogy Mátyás több szláv dialectust ismert. Leereszkedése, humora, a néppel való közvetlen érintkezése (gömöri tartózkodása !) alkalmat adnak arra, hogy a jól ismert motívumból az ő sze-