Századok – 1912

Történeti irodalom - Kuzelya Jenő: Korvin Mátyás magyar király a szláv népköltészetben. Ism. Szémán István 138

142 történeti irodalom. török) elrabolja a feleségét, a férj megtudja s keresésére indúl s hogy munkáját megkönnyítse, török ruhába, vagy barátcsuhába öltözik, ál-öltözetében beférkőzik az ellenség házába, felesége megismeri s boldogan térnek haza. Mátyás életében (sem Hunyad , sem Ciliéi Ulrich életében) nincs történeti alapja ennek a balladának. Rutar úgy magyarázza Mátyásra való vonatkozásukat, hogy valószínűleg Beatricenek Italiából Magyarországra való veszélyes utazásának hatása alatt keletkeztek, a mennyiben lépten-nyomon török csapatoktól kellett félnie. Ez a magyarázat nem valószínű, sokkal valószínűbb, hogy a Krale vi cs Markóról szóló ballada analógiájára keletkezett, a mihez a Mátyás álruhában való utazásairól szóló s a nép körében nagyon is elterjedt szájhagyomány is hozzájárult. VIII. (A szlovén balladák folytatása, különösen : »Mátyás a török császár lányának segítségével megszabadúl a fogságból.«) Háromszor harczolt már szerencsésen Mátyás a törökök ellen, negyedszer azonban fogságba esett és sötét börtönbe került. A császár legifjabb lánya benéz az ablakon (Naj mlajsi hci Margetica. G a v okenci zagledala . . .) és szabadulást igér neki, ha őt feleségül veszi. Mátyás nem teheti, mert otthon felesége s három fia van. (Dorna imam svojo zenko, Tri mlade sinke imam z njo . . .) A lány mégis megszabadítja s Mátyás megígéri neki, hogy öcscséhez adja majd feleségül. Ez a ballada Krajnából s Görzből ment Istriába a horvátokhoz és így tovább. Ennek a balladának történeti alapját is megtalálhatjuk. Hunyadi fogsága jut eszünkbe, a ki megígér , hogy fiát Brankovics szerb despota lányával házasítja össze. Később egészen Mátyásra ment át az ének jelentése. Az a föltevés is lehetséges, hogy ennek a balladának keletkezésére Mátyásnak a prágai fogságból való visszatérése és Katalinnal való eljegyzése volt befolyással. — A szerb népköltészetben Kralevics Markóról van teljesen hasonló ének. Ezen énekek motívumai már a régi bizanczi költészetben is megvannak Digenis Akritas történetében (Krumbacher : »Geschichte der byzantinischen Litteratur, München 1897.), sőt Angliában, Dán, Norvégországban is ismeretes ez a thema. (J. Child : »The fair flower of Northumberland —- A northumberlandi szép virág.) Az említett balladák történeti alapja némiképen kimutatható, él azonban Mátyásról a szlovének között olyan is, a mely tisztára legenda s csak Mátyás neve történeti benne : Mátyás meg akarja szabadítani anyját (egy másik változatban — kedvesét) a pokolból s az Isten azt tanácsolja neki, hogy vegyen egy sárga hegedűt és muzsikáljon a pokol előtt. Mátyás úgy tesz s úgy megijeszti az ördögöt, hogy megengedi