Századok – 1912

Történeti irodalom - Kuzelya Jenő: Korvin Mátyás magyar király a szláv népköltészetben. Ism. Szémán István 138

140 történeti irodalom. Hungarorum« s a Székely : »Krónika ez Világnak jeles dolgairól« alapján jellemzi Mátyást, a magyar népköltészetben és sikerült kisorosz fordításban közli a »Mátyást mostan választotta« egykorú népének-töredéket. Mátyást olyannak tekinti a magyar nép szemében, mint Králevic Markot a szerb és Mikola Subiö Zrinszki-t a horvát nép költészetében. Megemlíti, hogy számos monda őrzi, a melyek leginkább az ő igazságosságát, a nép között való gyakori megjelenését, leereszkedését tárgyalják. Ebben a részben forrásai : Pulszky : Die Renaissance und König Mathias 1890., Sagen und Novellen. Aus dem Magyar, übers, v. Georg, v. Gaal Wien 1834., I. Gebhardt : Oesterreichs. Sagenbuch Pest 1863. IV. (Korvin Mátyás a szerbeknél és a horvátoknál.) A magyar népköltészetben csak néhány költői töredék őrzi Mátyás emlékét, a szerb-horvát népköltészetben azonban egy népepos-cyklusba kerül bele. Mátyás kora és vonatkozása szerbekhez és horvátokhoz — megmagyarázza ezt a jelenséget. Mátyás a szerb-horvát népköltészetben egyre több nemzetiségi vonást vesz föl, a mire jó példa már a Szibinyáni Jank dal-cyklus is, a melyben a nép őt valósággal szerbnek tartja. Sok ének őrzi Hunyadi fogságának, valamint Mátyásnak, különösen az ő Brankovics Vuk-hoz való viszonyának emlékét. Vuk tartózkodása Mátyás udvarában, az ő házassága, halála mind nyomot hagy a szerb népköltészetben. Mátyás lakodalma Katalinnal és Beatrice-vel, a »budai királyné tnagtalansága« (ez kétségtelenül Beatrice-re vonatkozik), Sabác megvétele — csupa themája a szerb-horvát népköltészetnek. (Az ugrin, madjarszka zemlya stb. kifejezések is gyakoriak .a szerb, bosnyák s herczegovinai népköltészetben, a mi mindenesetre csak azt bizonyítja, hogy ezek a fogalmak kedves emlékeit őrzik a százados érintkezésnek.) Bár Mátyás király életének legtöbb mozzanata themáúl szolgált a szerb-horvát népköltészetnek, de azért ő még sem olyan központja annak, mint atyja. (Ebben a fejezetben még az egyes énekeket is elemzi, variansaikat hasonlítgatja össze. Ebben a részben főbb forrásai : A. Soersen : »Beitrag zur Geschichte der Entwickelung der serb. Heldendichtung«, Bogisic : »Narodne pjeszme iz sztarijich najbise primorszkih zapisza.« Biohrad 1878. Petranovics : »Szrpszke narodne pjeszme«, Milutinovics : »Pjivanija cnohorszka u hercegovacska«, Popovics : »Szibinyanin Janko u nar. peszmana«, Novakovié : »Die serbischen Kosovolieder über die Kosovoschlacht«, stb.) V. (Mátyás választására és koronázására vonatkozó énekek és mondák.) A szerb-horvát népköltészetben többféle változat-