Századok – 1912

Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: A horvát történetírás zátonyai 1

A HORVÁT TÖRTÉNETÍRÁS ZÁTONYAI. 7> Ugyancsak a görög császár uralkodása idején, 1176-iki oklevelében olvassuk : »quidam Sclavi Adrianiki videlicet Predanus cum parentibus suis Sclavis et quidam Latini«1 Tehát itt a horvátok és olaszok már egész határozottan szemben állottak egymással. 1189-ben nem volt más úr Dalmát-és Horvátországokban, mint III. Béla magyar király és mégis a Trau mellett levő klobucseczi monostor apátja »consilio fundatorum monasterii tam Sclavorum quam Latinorum« határozza meg a monostor birtokait, tehát itt a traui olaszok a horvátoktól szintén meg vannak különböztetve. 1188-ban Zára és környéke is csupán a magyar király uralma alatt állott, tehát politikai különbség nem lehetett a záraiak és a vidéken lakók között és mégis a zárai jegyző azt írja egy beiktatásról : >>hii nobiles affuerunt testes : Boricius, Martinus, Trunzonus, Gaudius, Grubessa et multi alii tam Sclavi, quam Latini.3 1189-ben a zárai biróság egyik levele így hangzik : »Acta sunt quidem hec et definita coram Damiano comité Jadre, Dimitrio Sclavo et Petroni Cueille iudicibus, Micha Strigule, Boricio Michaelis, Michaela Subbe, Nicolao Segerlussi, Gregorio Cilumbuli, de Sclavis autem fuerunt hii : Yilcani etc«.3 Tehát világosan megkülönbözteti a jegyző a horvátokat a záraiaktól, pedig ezek közt Horvát Demeter és Borics nevűek is fordulnak elő. Nem szükséges tehát Tamás főesperestre hivatkozni s az ő művéből kimutatni, hogy a dalmát városok olaszai mindig szorosan megkülönböztetik magukat a horvátoktól, a XI—XII. századbeli oklevelek világosan bizonyítják ezt. Hogy a városokba kerültek be horvátok is, az természetes. De látjuk azt is, hogy ezek gyorsan olaszokká váltak. Itt-ott előforduló szláv nevekből tehát éppen úgy nem lehet következtetni az ő nemzetiségükre, mint akár ma, a mikor Horvát István vagy Horvát Boldizsár a legerősebb magyarok, ellenben Strossmayer és Gruber a legdühösebb horvátok. Kétségbeesett kapkodás tehát Grubertől egyik-másik szláv 1 Smióiklas i. m. 143. 2 U. o. 218. 3 U. o. 234. Részletesen tárgyalja e kérdést Jirecek: Romanen I. Denkschriften der Wien. Akademie. 48.)