Századok – 1912

Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: A horvát történetírás zátonyai 1

A HORVÁT TÖRTÉNETÍRÁS ZÁTONYAI. 5> írta. E levél írása után még volt ideje, hogy egész Horvátországot meghódítsa és kormányzását öcscsére, Álmosra bízza. Az, hogy Szent-László az olaszországi szomszédságnak anynyira örül, mutatja az egyik okot, miért kellett Szent Lászlónak az akkori politikai állapotok szerint Horvátországot elfoglalnia ? Szent-László — mint e levélből is látszik — VII. Gergely pápának és utódának buzgó pártolója volt. Csakhogy 1086-tól kezdve roppant nehézségekkel kellett küzdenie, ha IV. Henrik császár ellenében a pápai udvarral vagy a nyugati keresztény országokkal akart érintkezni. Csehország kezdettől fogva, az osztrák őrgrófság 1085 óta, a passaui püspökség 1086 óta, az aquilejai pátriárkaság és vele együtt Friaul 1086. óta mind-mind IV. Henrik párthíveinek birtokában voltak. 1090-ben Eppenstein Henrik, IV. Henrik buzgó híve kapta az egész Karantán (karinthiai) herczegséget Krajnával és az istriai őrgrófsággal együtt.1

Magyarország ekként teljesen el volt vágva a nyugati országokkal való összeköttetéstől. Szent-Lászlónak tehát el kellett foglalnia Horvátországot, hogy így birodalma a tengeren át érintkezhessék a külfölddel. Ha Horvátországban akkor olyan király lett volna, a kit mindenki elismer és a ki ott békét, nyugalmat tart, természetesen erre nem lett volna szükség, mert ezzel szövetségre léphetett volna. A horvát zavaros állapotok tehát magától érthető dolognak mutatják, hogy Szent-Lászlónak ott fegyveres erővel hódítónak kellett fellépnie. II. Második nagy zátony, a melyen a horvát történetírás fennakadt, a XI—XIII. századbeli Dalmátországnak összekavarása Horvátországgal. Pedig hát distingue tempóra et concordabunt loca ! Most is Klaic Vjekoslav nagyon csinos és érdemes értekezést írt a Vjesnik 1911. évi második füzetében »Regnum Croatiae et Dalmatiae« czímmel és ebben azt akarja bebizonyítani, hogy 1059-től kezdve 1357-ig az azelőtt pontosan megkülönböztetett Dalmát- és Horvátországokat mint egységes birodalmat tekintik és jelezik.2 A régi Horvátország és Dalmáczia területei oly szorosan érintkeznek és annyira egymásra voltak utalva, hogy rendes körül-1 Huber-Baróthy : Ausztria története 214. 1. 2 Vjesnik. XIII. 114—127. 1.