Századok – 1912

Értekezések - NYÁRY ALBERT br.: Az utolsó magyar trónkövetelő. - II. és befejező közlemény 89

98: dr. báró nyáry albert. zása volt. Érdekes, hogy a szerző a németországi kiadók közül egyet sem bírt a mű megjelentetésére megnyerni, s végre is egy svájczi kiadót tudott vállalkozónak beugratni. Rakovszky Luzernben lakó emigráns volt, a ki kenyerét csupán laptudósításokkal kereste, s éppen ezért, nehogy felkeltse az osztrák consul gyanúját maga iránt, röpiratát nem is merte a saját neve alatt kiadni.1 Olyannál, a ki üldöztetés esetén megélhetését veszélyeztette, az elővigyázat igazán ajánlatos is volt. Magyarországon Pálffy Móricz kanczellár a Nyáry-féle röpirat ellen szigorú rendszabályokkal intézkedett, s felhívásokat intézett a hatóságokhoz, hogy a »kézhez jutandó példányok szoros lefoglalása mellett azon személyeket haladéktalanúl nevezzék meg, a kik ellen a bűnvádi eljárás gyorsan foganatba veendő«.2 Annál nagyobb örömmel fogadta a kormány Bottka Tivadarnak, a Budapesti Szemléhez még febr. hóban bebiildött czikkét,3

a melyben azt a véleményét mondja ki a szerző, hogy a sokat vitatott rokonság nem egyéb üres ábrándnál. Az osztrák kormányt ez a biztatás sem nyugtatta meg, s félelem váltotta föl azt a szánalmas mosolyt, a melylyel a herczegnek első fellépését fogadta. Mert Crouy-Chanel Ágoston sokkal erősebb ellenfélnek bizonyult, mint a minőnek a bécsi udvar hitte. Olaszországban már valóságos hatalommá nőtte ki magát, a ki az egész világsajtót foglalkoztatta. A »Le Journal de Nationalités« czímű lapot, a mely a munkásérdekek képviselője volt, a szó szoros értelmében megvette magának a herczeg, s ez az újság éveken keresztül az ő privát szócsöve volt. Általában csak a »Moniteur de Crouy-Chanel« név alatt ismerték ez időben, s gondoskodott róla a herczeg legszűkebb környezete, hogy a párthívek pontosan megkapják azokat a számokat, a melyek valami nevezetesebb hírt tartalmaztak az ügyre vonatkozólag. Az év utolsó hónapjában azonban egy másik lap, a »Gazetta Officiale del Regno d'Italia« lepte meg a világot egy sensatiós hírrel, hogy Crouy-Chanel herczegnek, mint III. Endre utódjának jogai kiterjednek az estei örökségre, s így a modenai nagyherczegségi trón legitim birtoklására is. Báró Nyáry Albert volt az, a ki ezt a nagyfontosságú kérdést nemcsak napirendre hozta, hanem tudományosan fel is dolgozta. A magyar trónkövetelés és az estei örökség kérdése mint 1 Das legitime Recht der Arpaden, oder die An warthschaft den Prinzen Crouy-Chanel auf den imgarischen Königsthron.jVon einem Magvaren. Chur 1863. 2 Sarrut : Les fils d'Árpad 81. 3 Él-e Árpád fiága ? Irta : Bottka Tivadar. Budapesti Szemle 1862. XLVI., XLVII. füz.