Századok – 1912

Értekezések - NYÁRY ALBERT br.: Az utolsó magyar trónkövetelő. - II. és befejező közlemény 89

az utolsó magyak trónkövetelő. 97 ben volt, hogy egy szabadságharcz csak akkor sikerülhet, ha a, polgári és katonai hatalom egy kézben egyesül. Máskép leveretéssel végződik, mint a velenczei, szicziliai és a magyar felkelés. Ágoston herczeg és hívei nem nyugodtak bele a tábornok ezen »véghatározatá«-ba, s maga Crouy vállalkozott rá, hogy személyes találkozáson tesz kísérletet, hogy újra megnyerhesse Klapkát. A nála megszokott fiatalos elhatározottsággal Londonba utazik tehát, s onnan arról küld értesítést,1 hogy az emigratiónak memoireját átadta a tábornoknak, a ki Párisból fog arra válaszolni nekik. Ügy látszik, hogy Klapka, mielőtt csakugyan ily elhatározó lépésre szánná magát, szükségesnek tartotta, hogy az iránt tájékozódjék, hogy a franczia udvar milyen állást foglal el a herczeg irányában újabban, a kinek nyilatkozatai a császári pártfogásról merőben ellenkeznek a Kossuth által közlött adatokkal. Egyelőre tehát olyan se meleg, se hideg választ adott. Az informatio, úgy látszik, aligha lehetett egészen kielégítő, mert ezután a Klapka nevét nem viszi többé a küzdelembe a herczeg, bár még ezután is folyton számítanak reá, a mit Palóczynak a herczeghez intézett egy 1863-ban kelt levele bizcnyít, mely arról ad hírt, hogy várják a tábornokot. Megemlékszik e levél az emigratióval való elhidegült viszonyról is, s erre nézve azt írja, hogy az olasz magasabb körökben Klapkát azzal gyanúsítják, hogy »gyengédebb viszonyok miatt hanyagolja el honfitársai ügyeit«. Ök azonban nem hisznek ennek a mende-mondának. Ugyanezen levélben értesíti a herczeg Nyáryt arról, hogy Párisból meg fog érkezni Sarrut, s kéri, hogy legyenek teljes bizalommal annak öreg tapasztaltsága iránt. »Végre legyünk bizalommal Istenben, a ki minket megsegít, hazánk szabadságáért«. Sarrut éppen ezen időben fordította le sietve b. Nyáry munkáját franczia nyelvre,2 s ahhoz a sikerhez jött gratulálni, a melyet a mű Francziaországban keltett. Szeptemberben már második kiadásból küld maga a herczeg 250 példányt, egy Párisból küldött értesítés kíséretében.3 Ezen második kiadáshoz már azt az érdekes hírt fűzi az »Utószó«-ban hozzá, hogy az emigratio fejének fogadta és proclamálta Crouy herczeget.. Röviddel utóbb Rakovszky Lajos jelenti,4

hogy a Crouy-kérdésről egy német nyelvű röpirata már sajtó alatt van. A füzet a Kápolnay és Nyáry-féle munkáknak csekély módosításokkal való átdolgo-1 Crouy levele jun. 6-ról Nyáryhoz. 2 Les Droits des Árpad par A. Nyary Baron de Nyaregyhaza membre née de la Haut-Chambre de Hongrie. Traduit du Hongrois par A. Sarrut Paris 1862. 3 Crouy levéle szept. 10-ről Nyáryhoz. Rakovszky levele nov. 11-ról Nyáryhoz.