Századok – 1911
Értekezések - SZENTPÉTERY IMRE: Oklevéldatumok hibái és ellentmondásai. - II. és bef. közlemény 745
754 DR. SZENTPÉTERY IMRE. A dolog azonban nem egészen így áll. Mert igaz ugyan, hogy az oklevél csak XIV. századi átiratban maradt meg s így az évszámot hibásan másoltnak tehetnők fel ; ámde a XXX. uralkodási év nem engedi meg e feltevést s az évszámnak ez alapon való javítását. Minthogy ugyanis II. Endre 1235 szept. 21-én halt meg, s ez évben kelt egyetlen oklevelét1 32. uralkodási évvel jelöli, ebből következik, hogy a 30. uralkodási év az 1232—33. évekre talál,2 s így a szóban forgó oklevél évszámát semmikép sem javíthatjuk 1231-re. Nem tehető fel ugyanis, hogy az átírás mind az évszámot, mind az uralkodási évet ily összevágó módon rontotta volna el. Viszont azonban az is tény, hogy 1232-ben szt. Márton nap táján Dénes nádor ad ki oklevelet s ez az oklevél országbíróként Demetert említi, ekkor tehát már sem Majs, sem László nem lehettek hivatalban. Az ellenmondás valószínű, magyarázatát az fogja adni, hogy az oklevelet 1232. második felében adták ugyan ki, de a méltóságok felsorolását az írnok valószínűleg előbbi oklevélből vagy feljegyzésből vette, s így ez esetben nem egységes keltezéssel van dolgunk. Ellentmondás van IV. Bélának a túróczi prépostság javait összeíró, 1252. évi oklevelében is,3 melyben a felsorolt méltóságok az 1262. évre sehogy sem találnak. Wertner 4 e miatt vizsgálva ez oklevelet, arra az eredményre jutott, hogy a névsor 1248-ra illik, s e szerint az oklevél keltét így kell javítanunk. Azonban itt is az annus regni miatt válik lehetetlenné az évszámnak ilyen korrigálása. Az oklevél ugyanis XVII-ik uralkodási évet említ, ez pedig 1252-re talál. Éppen ezért itt is nem egységes datálás esetét kell feltennünk. Igaz, hogy a négy évi különbség, mely az évszám és a méltóságok névsora között van, óvatosságra int, de viszont magában az oklevélben két erős támpontot nyerünk arra nézve, hogy helyes az a feltevés, hogy az oklevéladás 1252-ben történt, de a méltóságok sorozata az ügy folyamán szereplő előbbi oklevélből vagy feljegyzésből vétetett. Az oklevél ugyanis oly intézkedéseket sorol fel, a melyek föltétlenül hosszabb időt vettek igénybe : többféle puhatolódzás,5 többszöri beiktatás és határjárás mutatja, hogy az elintézés bizony évekre terjedhetett. Ezt vallja azonban maga a keltezés is, mely datum et actum formulával van bevezetve, s ezzel igazolja, hogy az intézkedés és oklevél-1 Knauz, I. 310. 2 V. ö. I'auler, II. 37. jegyzet. 3 HO. VI. 65—75. 4 Századok, 1896. évf. 560. 1. 5 »Ad oircurastaneias videndas diversis temporibus« küldött a király megbizottakat.
