Századok – 1911

Értekezések - SZENTPÉTERY IMRE: Oklevéldatumok hibái és ellentmondásai. - II. és bef. közlemény 745

OKLEVÉLDÁTUMOK HIBÁI ÉS ELLENTMONDÁSAI. 749 az oklevéladáskor is, nem vévén észre, hogy egyes tisztségek viselői azóta már mások lettek, az pl. a kanczellári ellenjegyzésre nézve már sokkal kevésbbé valószínű. Nehezen tehető fel ugyanis, hogy a kanczellária hivatalnokai a vezetőségben történő változások feltűntetésére kellő gondot ne fordítsanak s e változásokat az oklevelekben kellő gonddal ne jelezzék. Láttunk példát fentebb arra is, hogy a kanczelláriában még arra is ügyeltek, hogy az oklevél szövegében az előző intézkedés során szereplő kanczellár vagy alkanczellár azt a czímet kapja, mely őt akkor, az intézkedés idején megillette, s a recognitióban ugyanakkor az oklevéladás idejére találó pontos czím van feltűntetve.1 Azt is láttuk továbbá, hogy az olyasféle zavarok, mint a milyent az 1284—85. években tapasztalhatni, hogy t. i. az alkalmazottak ne tudták volna, ki is hát tulaj donkép a kanczellária vezetője, a valóságban nem fordultak elő, csak a hamis és hibás oklevelek idézik elő a zavarnak ilyen látszatát. Éppen ezért a recognitiónak a datum többi részeivel való ellenkezése indokolhatóan csak egyféleképen fordulhat elő : a mikor t. i. a datum adatai az intézkedés idejére vonatkoznak, aláíróként, — kanczellár vagy alkanczellárként azonban az szerepel, a ki a később bekövetkezett oklevéladáskor viselte a hivatalt. Ilyenkor minden valószínűség szerint szándékosan az intézkedés ideje szerint való keltezéssel van dolgunk, mint pl. a Miklós alkanczellár által kiadott, 1240-i oklevelekben.2 Ellenben teljesen valószínűtlennek kell tartanunk azt az esetet, hogy az oklevéladás szerint datált okmányban olyan kanczellár szerepeljen, a ki az intézkedés idejében volt hivatalban, de időközben más váltotta fel. Valószínűtlen tehát, hogy egy későbbi keltű oklevélben korábbi kanczellár vagy alkanczellár nevét olvassuk. Az ilyen oklevél, ha eredeti, akkor gyanús, ha átirat, akkor hibás. Ugyanígy kell elbírálnunk azon eseteket is, a mikor a kanczellárnak nem személye, hanem egyéb czíme ellenkezik a keltezés adataival. Ilyenkor is valószínű a datum helyes volta, ha a keltezés az intézkedés idejére, a kanczellári czím pedig az oklevéladásra értelmezhető ; de valószínűtlen s az oklevél hitelére árnyatvető körülmény az, ha a kanczellár czíme a keltezés idejében már nem helyes, mert ekkor már más, magasabb állásban kellene szerepelnie. Ilyen esetet mutat pl. III. Endrének 1297-i oklevele,3 mely Tódor alkanczellárt fehérvári prépostnak mondja, holott biztos 1 W. VII. 456. 2 W. XI. 312. és HO. VIII. 422. 3 W. X. 252.